Herzan bíboros ereklyéi

Franciscus Herzan-Harras cseh arisztokrata 1735-ben Prágában született és iskolai tanulmányait, valamint a teológiát szülővárosában végezte. Pappá szentelését követően Rómában a szent Apollinaris Kollégiumban tanulmányi felügyelő lett, és itt kötött barátságot az akkor ott tanuló Szily Jánossal. Herzant bíborossá szentelése után, 1770-ben Mária Terézia császárnő a Monarchia Pármai követségének vezetésével bízta meg. 1777-ben „valóságos belső titkos tanácsosi” címet kapott, és ő lett a bécsi udvar Vatikánba delegált teljhatalmú minisztere. Herzannak 1796-ban, Róma napóleoni megszállásakor menekülnie kellett. 

Először Grazba, majd a francia csapatok közeledésének hírére Szombathelyre menekült. Barátjának, Szily János püspöknek épülő székesegyháza számára Rómából ajándékba hozta Pietro Cortona „Szent Pál visszanyeri látását”, valamint Guido Reni „Szent Mihály arkangyal” című festményeinek másolatait. A Szent Pál-festmény a székesegyház szentélyében, a Szent Mihály pedig a káptalani sekrestyében napjainkig látható. A franciákkal való békekötés után Herzan visszatért Rómába, majd 1799 novemberétől 1800 márciusáig a velencei konklávén tevékenyen részt vett VII. Pius pápává választásában. Szily János halála után szombathelyi püspökké nevezték ki. 

Egyházmegyéje kormányzását 1800 novemberében vette át. Szombathelyre költözésekor sok műkincset hozott magával palotájába. Ezek közül talán leghíresebb a napjainkban csak „Herzan könyvtárként” ismert könyvgyűjtemény és az ennek részét képező, kultúrtörténeti ritkaságszámba menő, híres Piranesi metszet sorozat. Nem kevésbé nevezetesek Vincentius és Placidus katakombaszentek ereklyéi. Szent Vincentius testét Herzan püspök halála után Szentgotthárdra vitték, és a cisztercita apátság templomában helyezték el. Placidusnak, a Diocletianus császár uralkodása idején Rómában vértanúhalált szenvedett keresztény férfiúnak maradványai Szombathelyen maradtak. 

A római Pontianus katakombában megtalált csontokat VI. Pius pápa 1793-ban adományozta Herzan bíborosnak. Az ereklyét az 1804-ben elhalálozott püspök végrendeletében a szombathelyi székesegyházra hagyományozta, és azt 210 éve, 1814. április 29-én, amikor a püspöki székesegyház építése befejeződött, Somogy Lipót püspök a palotából áthelyeztette a főtemplom mellékoltárára. 

A szertartás előkészítésének fontos mozzanata volt a katakombaszent testének felöltöztetése és az ereklyetartóban történő elhelyezése. Szent Placidus maradványainak díszítését Somogy Lipót püspök megbízásából a győri orsolyita apácák végezték. Szent Placidus üvegkoporsója Szombathely második világháborús bombázása idején súlyosan károsodott. A szent ereklyéjét 1953 novemberében, Krisztus Király ünnepén, az üvegkoporsó helyreállítását követően Kovács Sándor megyés püspök szentelte fel és helyeztette vissza a székesegyház jobboldali harmadik mellékkápolnájának oltárára. Ekkor került sor itt a Feszty Masa festőművész által készített, Lisieuxi Kis Szent Terézt ábrázoló oltárkép elhelyezésére is.