Szombathelyen, a Vasi Skanzenben mutatták be Balogh Lajos könyvét

Alma, körte vagy más magyar gyümölcsök... Kinek a friss, ropogós, zamatos csemegét jelenti, kinek a belőlük készült ételt vagy finom süteményt. Mások a kompótra vagy az aszalt finomságra gondolnak – esetleg a lekvárra vagy a dzsemre? Kismamáknak a püré, férfiembernek meg talán a cefre és a jóféle magyar pálinka jut eszébe, de említhetnénk akár az ecetet is… Mindezek alapján megállapíthatjuk: értékes kincsünk a gyümölcs!

Dr. Balogh Lajos botanikus, a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője (2021-ben az Év Vasi Embere) másfél évtizede foglalkozik a feledésbe merülő gyümölcs-tájfajták Vasi Múzeumfaluba telepítésével. Már korábban, a 2000-es évek elején is volt itt egy kísérleti kert főiskolai témavezető tanára, dr. Szabó T. Attila vezetésével, ahol lágyszárú termesztett és vadnövényekkel foglalkoztak. Az intenzív gyümölcstelepítési munka 2010-től kezdődött dr. Nagy Zoltán néprajzos, akkori múzeumigazgató és Kovács Gyula gyümölcsész-erdész Göcsejben, Pórszombaton végzett tevékenysége által inspirálva, az általa gyűjtött tájfajtákkal létesítve az itteni gyümölcsöskertet.

A cél akkor is, azóta is azonos: az utóbbi évtizedekben a falusi kertekből eltűnő, pusztuló régi gyümölcsfajták megmentése és génállományuk megőrzése. Napjainkban ugyanis – elsősorban a piaci viszonyok miatt – nincs számottevő kereslete a tájfajtáknak. A szupermarketek gyakran csak öt-tíz fajtát kínálnak (pl. almából), ami töredéke a magyar hagyományos gyümölcsfajtakincsnek.

A Göcsejben, a Kemenesháton (Egyházashetye), az Őrségben (Nemzeti Park, Viszák), a Hegyháton (Oszkó) és Szombathelyen megkezdett munka aztán országos jelentőségűvé vált, Kovács Gyula gyűjtőmunkájával, Ambrus Lajos gyümölcsészeti írásaival és Szarvas József színművész névadásával Tündérkert-mozgalomként terjed azóta is. Ennek lényege, hogy minél több településen az ott élő fajtákat oltsák és szaporítsák, minél nagyobb mértékben. Nem csak tudományos, de gyakorlati, életszerű indoka is van ennek: a változatosság fontos része életünknek – no és ki ne emlékezne a zamatos Batul vagy éppen Húsvéti rozmaring almák ízére, vagy a Kálmán-körte illatára?

A könyv előbb ismerteti a Tündérkert-mozgalom történetét, majd az érintett településeket képviselő szerzők közreműködésével áttekintést ad a Vas vármegyei helyszínekről, ahol e mozgalom keretében gyümölcstájfajta-gyűjtemény született. Ezután látványos gyümölcsfényképekkel illusztrált fejezet enged betekintést a Vasi Skanzenbe telepített alma- és körtefajták sokféleségébe.

Drimmer Márton írása pedig a gyümölcsfák (főként az alma) szaporítását veszi górcső alá, az oltás és a szemzés rejtelmeibe szemléletes illusztrációkkal vezetve be. Molnár Csaba jóvoltából nem maradhat el az aszalás ismertetése sem. A hazai gyakorlat és módszerek felvázolása után bepillanthatunk a vasi sajátosságokba is, ide vonatkozó néprajzi gyűjtések alapján. Gyümölcsös receptek nélkül sem maradunk: levesek, mártások, és persze sütemények, desszertek is kínálják magukat itt – Kmellár Viktória szemelvényezésében. Végül „Gyümölcsöző sokféleség” címmel egy tájfajta-gyűjtési kérdőívet is találunk, amit bárki kitölthet, aki maga is szívesen hozzájárulna eme nemes kezdeményezéshez. A kötetet gazdag szakirodalmi jegyzék teszi teljessé.

A Csapláros Andrea múzeumigazgató kezdeményezésére a Deutsche Bundesstiftung Umwelt pályázatának támogatásával, a B.K.L. Kiadó tervezésében, Ambrus Lajos előszavával megjelent (a Savaria Múzeumban és a Vasi Skanzenben megvásárolható) kötet egyszerre tudományos, mégis

közérthető, szakszerű és gyakorlatias, sokszínű és izgalmas kiadvány. Bátran ajánljuk bárkinek, aki fontosnak ítéli múltbéli értékeink megőrzését és továbbvitelét, aki szívesen idézi fel a közelmúltat – vagy „csak” gyümölcskedvelő és ínyenc.