"Nyugodj meg tehát, van talaj a lábod alatt" - Talajközelben a Westwerkkel, a Szombathelyi Képtár és az ég alatt, miközben Tóth Kinga énekel

A péntek délutáni megnyitón köszöntőt mondott Horváth Soma alpolgármester. A tárlatot Tóth Kinga performer, képzőművész, költő nyitotta meg: performansszal vagy inkább imával, amely a maga jellegzetességével, fölismerhetőségével és egyszeriségével mintegy a Talajközelben-tárlat esszenciáját mutatta föl. Ahogyan az egyéni, személyes fájdalom föloldódik a nagy körforgásban, a nyugalom és nyughatatlanság egymást kizáró és egymást feltételező egyensúlyában. Tóth Kinga performansza után egy darabig még ott volt a füvön a nagy, áttetsző nejlon - fátyol, felhő, paplan, kellék vagy szemét. 

A tárlat egy hónapig látható, közben majd változnak, elmosódnak például a betűk (eredendően is valaminek a nyomai) a két kurátor, Baki Orsi és Farkas Imre alkotásán. Máshova talán befészkelnek a madarak. A fű kinő utánad, utánuk, utánunk. De - ahogy megintcsak József Attila, bár más kontextusban, írta: "Nyugodj meg tehát, van talaj a lábod alatt." 

Állandó mozgásban. Mint Joyce lába alatt. És Odüsszeusz lába alatt a hajó, a sziget - az otthon.

Kiállítók:
Abajkovics Péter
Baki Orsolya
Farkas Imre
Foky Éva
Masszi Ferenc
Márfi Virág
Módra Bettina
Molnár Mercédesz
Nagy Csaba
Pálfi Gyöngyvér
Rasperger Dávid
Söptei Eszter
Szántó István
Szirmai Nóra
Tóth Magdolna
Tóth Norbert
Tóth Viki
Veres Gábor
W. Horváth Tibor

Az  ajánló szerint: A Westwerk Egyesület meghívásos kiállítást szervezett a 2024-es Bloomsday programsorozat keretében a Szombathelyi Képár alatt. A bemutatásra kerülő munkák az elmúlt években már elindított irányvonalhoz kapcsolódva specifikus módon ismét egy hangsúlyos tematika köré szerveződnek, jelen esetben alapvetően a talajra, mint eleve összetett, és önmagában – szó szerint is – rétegzett fogalomra reflektáló munkákat várhatunk.
Míg a föld feletti életmódunkat különféle társadalmi gyakorlatok írják le, addig kérdés, hogy mi történik a föld alatt. Az emberek, a növények, az állatok életközössége és ebből fakadóan az ökoszisztémák komplexitása szorosan összefügg a talaj „minőségével”. A kiállítás gondolati íve olyan nyomvonalon halad, melynek keretében az antropogén hatásoknak kitett urbanizált talaj, ember-környezet interakcióját tematizálja. Többek között azt is, hogy miképp hatja át és alakítja a jelenlegi társadalmi-ökológiai gondolkodásmódunkat a talajjal, talajokkal való foglalkozás. Bár a hagyományos kiállítótér, a white cube keretein kívüli installálás, és olykor az egyes munkák efemer jellege miatt a 60-as évek land art művészeti mozgalma könnyen asszociálódik, a kiállítás ennek metodikáján és terminológiáján túllépve, sajátosan aktuális, jelenkori problémákat kíván érinteni, és kortárs referenciákat igyekszik mozgósítani.
A koncepcióhoz kapcsolódik az Ulysses talaj-ember poétikája is, melynek jegyében Joyce minden mással egyenrangúan kezeli a testet; ugyanis ez nincsen előtérbe helyezve más létezőkkel szemben, nincsenek kiváltságos funkciói – egyszerűen ott vannak minden mellett, melyek ugyanolyan fontosak. A regényében a növekedés és a pusztulás körforgása kozmikus jelentőségre tesz szert, amelyen keresztül az egyedi dolgok visszaoldódnak a kozmikus sárba, amelyből kinőttek. A regény talajközegében a hulladék - legyen szó húsról, vízről, moslékról, csontokról, belsőségekről - folyamatosan keringenek, a földbe szivárognak. A talaj vertikális életközössége mind részt vesz a születés, a temetés, étkezés és ürítés szerves körforgásában, melyek a testeken keresztül a földbe térnek vissza. Ezt a cirkuláris narratívát köti össze, a talaj és a száj egymásra utaló kölcsönös poétikai kapcsolata.

A kiállítás kurátorai: Baki Orsolya és Farkas Imre
Szervező: Westwerk Művészeti Alkotóműhely Kulturális Egyesület
A kiállítás látogatható: 2024. június 15 - július 15.