A Kutyus, a Cicus, a talált baba, a jó kutya - családi élet a Mesebolt mágikus házikójában

Vasárnap délelőtt a Mesebolt Bábszínház megtartotta az évad első premierjét: az Újabb történetek a Kutyusról meg a Cicusról sok más mellett azért jó és rokonszenves évadnyitó választás, mert az igazgatóváltás után jelzi: a szombathelyi bábszínház – miközben természetesen új utakat is keres – támaszkodik a meglévő értékekre, viszi, meséli tovább a jövőre harminc éve kanyargó és virágzó Mesebolt-történetet. – Egy színház életében a premier, az első alkalom a legnagyobb ünnep – mondta Prikazovics Ferenc, aztán azt kérte a felnőttektől hogy kapcsolják ki mobiltelefonjukat; valamint mindenkinek fölhívta a figyelmét arra, hogy az előadás alatt enni-inni nem tanácsos. 

Nem illendő. Nem szabad. Szabályok között élünk, és a gyerekeknek nem árt gyorsan megtanulniuk, hogy a színház mire való. Az Újabb történetek a Kutyusról meg a Cicusról pedig bizonyos értelemben pont azt bizonyítja, hogy szabály és szabály között is van különbség – ezeket a történeteket például egy „szabálytalan” (szabálytalannak tartott)  barátság hívta életre. 
És tényleg nem az ünneprontás kedvéért. A bábszínház az évadkezdésre visszaköltözött a volt MMIK-épületbe (ahol bérlő). A fogadótér és a két fölújított terem meghozza a bábszínházi hangulatot, de mindannyiszor elkeserítő (nem lehet hozzászokni) szembesülni a hátsó traktus állapotával. Szóval: Karthagót le kell rombolni, a Mesebolt Bábszínházat – a házat! – pedig föl kell építeni. Mert a társulat meg a közönség megérdemli. Az évadnyitó premieren ráadásul nem volt fűtés – ami ezúttal nem okozott zavart: kellemes őszi délelőtt (épp a borzongás határán), csordultig telt ház a Gazdag Erzsi-teremben. És Josef Capek újabb békebeli történetei (amikor még az újságtartó is divat) úgyis megmelegítik a szívet. Legelőbb is az emlékek. („...libbenjetek elő, ti gyönge pillék!”) A Kutyus meg a Cicus első történetei 2018-ban, Császár Erika és Kosznovszky Márton előadásában. 
Az akkori rendező a folytatásban bábszínpadi szerzővé lépett elő (Kovács Géza), a rendező Varga Péter Róbert, akinek huncutsága, játékossága átüt az Újabb történetek...-en. Kutyus és Cicus plusz még néhány szereplő – Kovács Bálint és Gyurkovics Zsófia – is a saját bőrét-habitusát viszi a vásárra. Kiss Dávid zenéje sorvezető, Trifusz Péter mágikus házikója csodálatosan működik, módot ad a paravános játék és az élő játék, a történeti síkok váltogatására. Ha az „író bácsi” elakad, a szereplői segítenek rajta. Azt is megmutatják, hogy a Kutyus, a Cicus, a Rossz Kutyából lett Jó Kutya meg a talált, nevelgetett baba milyen fantasztikus kis család. És ez nem játék.