A puszta Vas megyében

Még a szünetben is szóba került a dolog, a tanár úr arra kért, vigyázzak a „falusias” beszéddel, mert kinevetnek miatta. Azért volt egy kis humora is. Év végén jutalmul, „jó tanulmányi eredményemért” Illyés Gyula Puszták népe című könyvét kaptam meg. Ma is megvan.

Azóta már rég napirendre tértem a dolog fölött, de nemrég ismét hallottam a mondatot. A kioktatás ez alkalommal nem nekem szólt, hanem valaki másnak: „a puszta az Alföldön van”.

Barangoljunk egy kicsit a mi pusztáink között! Arra, hogy a puszta alapvetően magára hagyott, elromlott dolgot jelent, nagyon sok példát lehet felhozni. Szombathelyen például a Kálváriától nyugatra van a Pusztapajta nevű terület. Bár már a XVIII. században is egy dűlőt jelöltek ezzel a névvel, eredetileg egy pusztulófélben lévő épület állhatott itt. A „pusztapajta” megnevezés az egész országban elterjedt.

A Magyar Nyelvőr című lap 1874-ben és 1875-ben is közölt egy-egy tréfás találós kérdést, az egyik Ceglédről, a másik Debrecenből származott. A ceglédi változat így szólt: „Árva bornyú anyátlan, puszta pajta fedetlen, három verébnek hat szeme, szenes csutka fekete.” A kérdésre a válasz: „Az bizony.” A szőlőterületek, ha nem gondozzák, felhagyják őket, pusztaszőlővé válnak. A romossá vált vízimalmok pusztamalomként roskadnak össze. A régi templomok maradványait is pusztatemplomnak nevezik. Ha egy részletesebb térképet böngészünk, akkor találkozhatunk a pusztaerdő, pusztarét, pusztahíd, pusztaház elnevezésekkel is. Van, ahol az elromlott, használhatatlanná vált szerszámokra, eszközökre is azt mondják, hogy azok puszták. A puszta szó tájanként, sőt talán településenként is kicsit mást és mást jelent. Ezek olyan árnyalatnyi különbségek, amit nem kell szégyellni.

A pusztává válás nagyon sok falu történetében megjelenik. Annak, hogy egy falu elnéptelenedik, több oka is lehet, pl. háború, valamilyen természeti csapás vagy járvány. Vas megyében több olyan település is volt, amelynek a lakói a törökdúlás idején elmenekültek, majd egy idő után visszatértek. Előfordult, hogy nem a régi helyen építették újjá a felégetett házaikat, hanem attól pár kilométerrel távolabb. Ilyen volt például Szatta is. A régi, elhagyott település, illetve a helyének a neve a későbbiekben Pusztaszatta lett. A török időkben Pusztarádóc is elnéptelenedett, de egy idő után mégis lábra kapott, megerősödött. Az ő esetükben a puszta előnév a falutörténet egyik nehéz időszakára utal.

Gyakran pusztának hívják a majorokat is. Közöttük akadhat olyan, amelyik egy régebben elpusztult település helyén jött létre, de a legtöbbször csak egyszerű névátvételről van szó.

Sokan úgy vélik, hogy a puszta negatív dolgot jelent. Éppen ellenkezőleg, a térképet nézegetve vagy a terepen barangolva is arra hívja fel a figyelmünket, hogy az adott helyen valamilyen fontos dolog volt.

Végezetül. Mi a különbség az alföldi puszta és a vasi puszták között? Nem is olyan sok, mint ahogyan az első pillanatban gondoljuk. Az Alföld pusztásodása kifejezetten a török időkhöz köthető. Akkor nagyon sok falu elpusztult, a korábbi sűrű településhálózat eltűnt, hatalmas területek váltak üressé, lettek pusztává. A fenti okok miatt az alföldi pusztán a legtöbbször magát a tájat értjük.