2009.04.29. 02:29
Kalandok a körmendi várban
Körmend - Ingyenes kastély- és várkertlátogatásra várták szombaton a lelkes érdeklődőket. A résztvevők betekinthettek a Batthyány család féltett ereklyéi közé, s kipróbálhatták az egykori használati tárgyakat is.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának és a helyi aktivistáknak köszönhetően szombaton Szent György-napi túrán vehettek részt az érdeklődők. Tíz órakor gyülekeztek a túrázók a Batthyány- kastély udvarán, ahol rövid ízelítőt kaptak arról, hogy novemberig a nemzeti park egész területén Szent Márton nyomában járhatnak a különféle túrák résztvevői, a barangolások pedig legvégül igazi libavacsorával zárulnak majd. Szent Márton rövid életrajzát is megismerhették a helyszínen, s Körmendhez fűződő kapcsolatára is fény derült. A túravezetők, Szekeres Zsófia és Kevy Albert elmondták, hogy Körmenden volt az egyik legrégebbi Szent Márton-templom, romjai azonban a mai napig nem kerültek elő. Már régóta kutatják a városban a templom helyét, az utolsó adatok szerint a Kölcsey utca alatt lehetnek a romjai.
A rövid bevezető után elkezdődött a túra, melynek első részében a Batthyányak életét bemutató kiállításokat járhatták végig az érdeklődők. Először megcsodálhatták a kápolnát, majd a hibás pénzérméket is megnézhették a vitrinekben, ezt követően pedig a kastély lépcsőházában álltak meg a túrázók. Itt az ősök galériáját szemlélték meg, valamint a legendás, arannyal futtatott keretbe foglalt Mária Terézia- képet is. A túrázók közül csak kevesen ismerték a kép kalandos történetét: az orosz megszállás alatt állítólag csak azért maradhatott épségben a kép, mert azt hitték, hogy Katalin cárnőt ábrázolja a festmény. A következő túraállomás a díszterem volt, ahol a család használati tárgyaival ismerkedhettek meg a résztvevők, valamint a kastély balkonjára is kimerészkedhettek, ahonnan csodás kilátás nyílik a vár belső udvarára és a város egy részére is. A túrázók végigjárhatták az állandó tárlatokat is, megnézhették a kastély egykori használati tárgyait, a cipőkiállítást, s Körmend és vidéke természetrajzát, régészeti leleteit, céhtörténeti értékeit és a 19-20. század fordulójának polgári kulturális emlékeit is.
A túrára sok gyermek is kíváncsi volt, a legnagyobb sikert az apróságoknál a tapintható tárlat aratta, ugyanis az egykori használati tárgyak élethű másait kezükbe foghatták. A gyerekek sorra próbálták fel a parókát, a nyakláncot, a bilincseket, megtapogathatták az ágyúgolyókat.