Hírek

2015.06.12. 16:30

150 éve született chernelházi Chernel István – Madártani öröksége ma is nyomon követhető

Kőszegen született, ott is halt meg, s most, születésének 150. évfordulóján Agárdon avatták fel szobrát. Chernelházi Chernel Istvánra emlékezünk.

Némethy Mária

Tavaly Herman Ottó halálának 100. évfordulóját, az idén Chernel István születésének 150. évfordulóját ünnepeljük. Mester és tanítvány kapcsolat volt köztük.

„Chernel István olyan tehetség volt, akinek „adottságait nemzedékek során munkálta ki a természet”. Nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának, amit apja folytatott, mivel évről évre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Agárdon, amikor május 31-én, Chernel István születésének 150. évfordulóján leleplezte a Kőszegen született tudós szobrát, Kontur András alkotását. Agárdon azért kapott szobrot Chernel István, mert a Velencei-tó nádasainak madárvilágát kutatta, s az általa vált ismertté – adta hírül az MTI.

Kontur András szobrászművész, a szobor alkotója, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Tóth István, Gárdony polgármestere leleplezte le a 150 éve született Chernel István ornitológus szobrát az agárdi csónakkikötőben 2015. május 31-én. (MTI Fotó: Máthé István)

Anyja Festetich grófnő volt, s a Georgikont alapító famíliától is bőven kapott ösztönző példát a tudományok művelésére. Chernel István a jogi egyetem, majd közigazgatási gyakornokság után hódolhatott végre természetszeretetének. Kutatott, jegyzetelt, múzeumban dolgozott, járta az országot, rajzolt, festett, megfigyelt és gyűjtött. 34 éves korára összeállította azóta is páratlan értékű könyvét, a Magyarország madarai című kiadványt.

„Itthon és külföldön hézagpótló mű született, amely nagy népszerűségnek örvendett, mert „szívének, lelkének egész melegségével írta” – hangzott el a szobor felavatásán.

Születésnapjáról a Magyar Tudományos Akadémia is megemlékezett. Lélekkel teljesített hivatás címmel felolvasó ülést tartottak, amelyen vasiak is résztvettek. Söptei Imre kőszegi levéltáros Chernel genetikai örökségéről, Balogh Lajos szombathelyi botanikus, muzeológus Chernel és a kert öröméről, dr. Gyurácz József a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának dékánja pedig madártani örökségéről tartott előadást.

dr. Gyurácz József előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián (Fotó: dr. Hadarics Tibor)

– Ennek az a lényege, hogy Chernel István madártani öröksége elsősorban nem a tárgyi emlékek, könyvei és cikkei, hanem az a példamutatás, amit a kutatásban, természetvédelemben, vagy éppen a szemléletformálásban végzett. Chernel sokat adott a következő nemzedékeknek. A 21. században dolgozó ornitológusok, madárvédők ma is követhetik őt, ha eredményeket szeretnének elérni – hangsúlyozza dr. Gyurácz József, aki egyben a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke is. Megemlíti: egy hajdani Chernel birtokon, Tömördön épített madárvártát az egyesület, ott végeznek évek óta madármegfigyeléseket. De felsorol néhányat azok közül is, amit cherneli példaként ma is követnek a madártani „örökösök”. Vas megyében élő madarak előfordulásainak rögzítésére szerveznek felméréseket, térképezéseket; aktualizálják az időnként megyénkben előforduló fajok névjegyzékét; ők is vizsgálják a madárvonulást, de ezekhez már új eszközöket, módszereket használnak; gyakorlati fajvédelmi programokat szerveznek; a madarakon kívül más természeti értékekre is odafigyelnek, tehát foglalkoznak például rák, pók és növények kutatásával; fontos számukra a területek, az élőhelyek védelme. Például az egykori Chernel birtokon lévő tömördi tó revitalizációját végezték el, de közreműködnek más területek védetté nyilvánításában is. Fontosnak tartják ők is az eredmények, adatok, információk publikálását, rendszeresen megjelentetik folyóiratukat, a „Cinegé”-t. Chernel István volt az első, aki Magyarországon madarak és fák napját rendezett, ez ma is létezik, de a szemléletformálást segíti a Madarász Ovi és a különféle terepgyakorlat is.

Kőszegen ma is létezik a Chernel-kert, utca van elnevezve Chernel Istvánról, s a Chernel emlékplakettet az idén az Őrségi Nemzeti Park Kőszegen élő osztályvezetője, dr. Németh Csaba kapta.

Az emlékülésen Faragó Sándor professzor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora Lélekkel teljesített hivatás címmel bemutatta a Chernel naplóit feldolgozó két kötetes könyvét. Az első kötet hiánypótló forrásközlemény, hiszen Chernel István írásai, naplói először érhetők el teljes egészében. Az életmű átfogó feldolgozása a második kötetben kapott helyet. Vadásznaplóit, válogatott vadászati írásait a Vadászat nemes élvezete című könyvben Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke publikálta.

Talán lesz a köteteknek bemutatója Kőszegen, vagy Szombathelyen is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!