Már 1819-ben írt az örökléstanról a vasi kötődésű Festetics Imre

Dr. Szabó T. Attila 22 éve Brnóban, a Mendel Múzeumban olvasott egy cikket, amelyet gróf Festetics Imre, a keszthelyi Georgikont alapító Festetics György öccse írt 1819- ben a brünni közgazdászok lapjában. Abban az írásban fogalmazódtak meg először a

természet genetikai törvényei.

Ez már csak azért is jelentős publikáció, mivel a genetika atyjaként ismert Gregor Mendel akkor még meg sem született. Ráadásul a genetika szó is csak a 20. század elején lett elfogadott, mint új tudományág. Ennek ellenére már akkor előszeretettel használta ezt a

kifejezést a szakirodalmában. Festetics Imre cikkének jelentősége az volt, hogy már akkor leírta azt, amit Mendel később a II. törvényében fogalmazott meg: az egyes szülői tulajdonságok megjelentetése a hibridek második nemzedékében. Ugyan Festetics nem fedezte fel a későbbi Mendel-törvényeket, de megsejtette azokat.

A Simaságon született gróf kora magyar arisztokratáihoz hasonlóan katonának állt fiatalon, apja akarata ellenére. A délvidéki törökellenes harcokban a Levenehr könnyűlovas ezredben kapitányként szolgált, ahol meg is sebesült. Hazatérte után érvényesült anyai

neveltetése: gróf nagybossányi Bossányi Julianna a szisztematikusságra és a praktikusságra tanította, ennek köszönhetően lett később tudós.

A családi hagyományokat folytatva 1803-tól juhtenyésztésbe fogott egy merinó nyájjal. Ez a fajta az 1700-as évek közepétől nemcsak Poroszországban és Morvaországban, hanem Szilézia, valamint Magyarország egy részén is elterjedt. 1765-ben Mária Terézia hozatott be merinói juhokat Spanyolországból.

A Fiume melletti Mercopaliban állami törzstenyészetet is alapított. Imre apja, Festetics Pál 1775-ben innen kapott tenyészjuhokat. Imre a keszthelyi uradalmon a szigorú beltenyésztési programjával – 15 év komoly munkával – elérte, hogy az övéinél jobb tenyészállatokkal senki nem rendelkezett. 1815- ben megalapította a Vasi Juhtenyésztő Társaságot, amely Európában a második állatnemesítő szervezet volt. Ugyanebben az évben jelent meg a Nemzeti Gazda című lapban azon felhívása, amelyben „a juhtenyésztés jobbítását és pallérozását óhajtó Hazafiakhoz” szólt.

1814 óta vett részt a morvaországi Juhos Társaság találkozóin. Mint ismert, a Habsburg Birodalom textiliparának központja Morvaország, azon belül is Brünn volt. A tudós társaság látogatójaként gyarapította tudását. A kutatásaival a mutáció kérdésében Hugo de Vrise előfutárává vált, viselkedési megfigyeléseivel pedig a neves etológus, Konrad Lorenz munkásságát is megelőzte. A természetes és a mesterséges kiválasztódás szerepét fontosnak tartotta a háziállatok és a termesztett növények jellegeinek megőrzésében vagy megváltoztatásában. 1818-ban Kőszegpatyon tenyészállat-kiállítást rendezett.

Kétszer nősült, 1791-ben Boronkay Krisztinát vette feleségül, akitől két fia és egy lánya született. Neje 1807- es halála után 1812-ben újra megnősült. Második feleségével, Vízkeleti Borbálával a birtokain és a kőszegi Festetics-kastélyban élt. 1847-ben Kőszegen hunyt el 82 évesen.

Kiemelt képünkön: Már 1819-ben írt az örökléstanról a vasi kötődésű Festetics Imre