7 órája
Magyarországon gyártottak volna külföldiek lőszert az ukrán frontra – frissül
981. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium által 2024. október 30-án közreadott videóról készített képen orosz katonák 122 milliméteres Gvozgyika önjáró löveggel tüzelnek az ukrán állásokra a nyugat-oroszországi Kurszki terület ukrán határ menti térségében
Forrás: MTI/AP
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Cikkünk frissül!
Orosz zászló lobog Kruhljakivka felett
Az orosz hadsereg újabb stratégiai fontosságú települést foglalt el Ukrajna keleti részén. A hírt az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján tette közzé, részletezve a legfrissebb hadműveleti sikereiket – írja a Magyar Nemzet.
Az orosz fegyveres erők 2. hadosztályának rohamcsapatai bevonultak Kruhljakivka településre, amely Harkiv megyében, Kupjanszktól mintegy 20 kilométerre délre található.
A sikeres offenzíva eredményeként az orosz katonák kitűzték hazájuk lobogóját a település tévétornyára, ezzel is jelezve az új fennhatóságot a régióban.
Kruhljakivka elfoglalása közelebb hozza az orosz erőket Kupjanszk városához, amely fontos logisztikai csomópont a térségben.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye nem tér ki az esetleges veszteségekre vagy az ukrán ellenállás mértékére.
Magyarországon gyártottak volna külföldiek lőszert az ukrán frontra
Komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentő esetre derült fény, miután a napokban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén tájékoztatást adtak a titkosszolgálati vezetők arról, hogy a hazai hadianyaggyártó kapacitással kapcsolatosan fokozott törekvések észlelhetők – írja a Magyar Nemzet.
Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke a lap kérdésére elmondta, a szövetségi rendszeren belüli, illetve azon kívüli külföldi állampolgárok igyekeztek egy magyar hadiipari létesítményben döntő befolyást, vagyis tulajdont szerezni és a termelést a saját irányításuk alá vonni. – A szolgálatok által feltárt ügyben konkrétan lőszer, lőpor és robbanóanyag gyártását tervezték, amit aztán az ukrajnai háborús övezetbe szállítottak volna – tette hozzá.
A titkosszolgálatok által feltárt törekvés azért is jelentett súlyos kockázatot, mert a magyar kormány több alkalommal egyértelművé tette, hogy nem szállít fegyvereket, illetve az élet kioltására alkalmas eszközöket az ukrajnai háborús övezetbe, mivel ezzel veszélyeztetné hazánk és a kárpátaljai magyar kisebbség biztonságát.
Hazánk nyilván a magyar vállalat külföldi érdekeltségbe kerülését követően sem szállított volna fegyvert Ukrajnának, ám mindenképp kényes helyzet alakulhatna ki, ha Magyarországon gyártott fegyverek kerülhetnének a frontra – jegyzi meg cikkében a Magyar Nemzet.
Harkivban halálos áldozatai vannak az éjszakai támadásoknak
Az orosz hadsereg nyolc rakétával és 43 drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradóra, a légvédelem két rakétát és 17 drónt lelőtt, további 23 eltűnt a radarokról, Harkivban ketten meghaltak, 34-en pedig megsebesültek egy lakóépületet ért bombatalálat miatt – közölte az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az éjjel az orosz erők megtámadtak egy hidat a Dnyeszter torkolatánál, az Odessza megyei Zatokában. Két ballisztikus rakétát lőttek ki az oroszországi Rosztov megyéből a Donyeck megyében található Kramatorszkra, valamint nyolc levegő-föld rakétát repülőgépekről, a Fekete-tenger irányából. Ezenkívül 43 drónt indítottak az oroszországi Kurszk és Orjol térségéből.
Két rakétát megsemmisített az ukrán légvédelem, valamint 17 drón lelövését is megerősítették. További 23 célpont eltűnt a radarokról, három drón elhagyta az ukrán ellenőrzés alatt lévő légtéret Oroszország és a megszállt területek irányába – áll a közleményben.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon azt közölte, hogy Harkiv Szaltyivszkij kerületében irányított légibomba csapódott egy többszintes panelépületbe. A találat következtében az épület egyik lépcsőháza csaknem teljesen leomlott. Az előzetes adatok szerint két ember, közöttük egy 11 éves kisfiú meghalt, 34-en megsebesültek.
Kijevet októberben huszadik alkalommal támadták az orosz erők a levegőből – közölte a fővárosi katonai közigazgatás. A légvédelem az összes drónt megsemmisítette, a lehulló roncsdarabok kisebb károkat okoztak, személyi sérülés a fővárosban nem történt.
Észak-Korea interkontinentális rakétával hajtott végre kísérletetPhenjan interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtott végre tesztkilövést csütörtökön; a Keleti-tenger irányába indított, feltehetően új fejlesztésű eszköz teljesítménye felülmúlta a korábbi észak-koreai rakétakísérletek mutatóit – jelentette a japán és a dél-koreai védelmi tárca. Phenjan megerősítette a sikeres rakétateszt tényét és közölte, hogy a csütörtöki kísérlet felülmúlta „közelmúltbeli stratégiai csapásmérő képességének rekordjait”, valamint bizonyította a „világ leghatékonyabb stratégiai elrettentő erejének hitelességét”. Kim Dzsongün észak-koreai vezető a védelmi tárca közleménye szerint a helyszínen tekintette meg a kilövést, amelyet országa elszántságát demonstráló, az ellenséges lépésekre adott „megfelelő” katonai válasznak nevezett. Szöul és Tokió arra hívta a figyelmet, hogy a szomszédos országok légvédelmének elkerülése miatt nagy ívben, magas pályán repülő eszköz az Észak-Korea által valaha indított rakéták közül a leghosszabb időt töltötte a levegőben. A rakéta 86 percet repült több mint 7000 kilométeres maximális magasságban, ami felülmúlja a korábbi észak-koreai rakétakísérletek adatait. Phenjan a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának közleménye szerint egy új, szilárd hajtóanyaggal működő, az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére tervezett nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelhetett. Hozzáfűzték: Észak-Korea részben jövőbeli tárgyalási pozíciójának megerősítése céljából időzítette a kísérletet az amerikai választások előtti napokra. A rakétaindítást Dél-Korea és Japán mellett az Egyesült Államok is elítélte. Sean Savett, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is súlyosan megsértette, valamint „szükségtelenül növeli a feszültséget, és a térség biztonságának destabilizálását kockáztatja” a rakétaindítással. Észak-Korea utoljára tavaly decemberében indított olyan, nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát – a szilárd hajtóanyagú Hvaszong-18-at –, amelyet az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére terveztek. |
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5838-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5256-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek
- Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok
- NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba
- Orosz dróntámadás érte Kijevet
- Egy gyerek is meghalt a Dnyipro elleni orosz támadásban