Tanár és énekes

- Nagyon szeretek matematikát tanítani - árulja el magáról. - Felelősségteljes a mi munkánk, a jövő vendéglátósai kerülnek ki a kezünk alól. Kollégáimmal a képzés minden változását átéltük. Először a háromévest, aztán a négyévest, és jövőre fut ki az első 2 plusz 3-as osztály. A szakképzőben két évük van rá a diákoknak, hogy a matematika alapjaival megismerkedjenek. Az alsóbb osztályokban minden évfolyamon felzárkóztató és tehetséggondozó órákat is tartunk: itt időnként felbukkan néhány igazán ügyes kis matematikus is.

Hárominé Orbán Erika Csepregen lakik, ám életének nagy részét Bükön tölti. Szerencsésnek érzi magát, a két település közti rivalizálás hátrányát soha nem érezte. Kezdettől fogva elfogadták a büki iskolában, énekkari munkája kezdetén pedig még képletes oklevelet is kapott arról, hogy tiszteletbeli büki állampolgárrá fogadták.

Másik szívügye ugyanis a zene, a karvezetés, az éneklés. Szinte minden délutánját valamelyik kórus társaságában tölti. Több kórust is vezet ugyanis, s mindkét kis közösség más-más típusú.

A legrégebbi kapcsolat a Büki Női Karhoz fűzi. A mintegy húszfős kórus dolgozó nőkből, volt tanítványokból, kollégákból tevődik össze. Jövőre tizenöt éve lesz, hogy együtt énekelnek, többszólamú kórusművek előadása sem jelent számukra nehézséget. Nemcsak a település ünnepein, de a szomszédos községekben is fellépnek, sőt, külföldi szereplésük is volt már. De talán még az éneklésnél s fontosabb a közösség, a valahova tartozás érzése. Megtartják a névnapokat, születésnapokat, együtt mennek kirándulni.

A csepregi nyugdíjasklub kórusa egy egészen más világ. Az idős férfiak és nők példás pontossággal érkeznek a próbákra, megható a ragaszkodásuk, az éneklés iránti szeretetük. Főleg népdalokat énekelnek, környékbeli meghívásoknak tesznek eleget.

A csepregi vegyeskarban énekelni igazi felüdülés a tanárnő számára. Itt én is azt csinálom, amit mondanak - meséli mosolyogva. S akkor még nem szóltunk legújabb vállalkozásáról, hogy a Farkas Sándor Egylet dalos délutánjain szólistaként is feltűnik.

- Otthon is állandóan szól a zene - magyarázza -, s most már olyan füllel is hallgatom, hogy mi az, amit én is elő tudnék adni. Pedagógusként nem esett nagyon nehezemre, hogy kiálljak a nyilvánosság elé. Jólesik, ha utólag odajönnek hozzám, gratulálnak. Szerencsére a csepregi emberekben nagy igény él a muzsika iránt, ami főleg az erős, nagy multú zeneokatásnak köszönhető.