3 órája
Szijjártó: kulcsfontosságú az energiabiztonság garantálásában a magyar–szerb együttműködés (videó)
A magyar–szerb együttműködés igazi sikertörténet, a két ország egymás nélkül mára rendkívül nehezen tudná biztosítani a nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból stratégiai fontosságú érdekeit – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Tomislav Momirovic szerb bel- és külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülése után a Puskás Arénában 2024. október 8-án
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követően először is hangsúlyozta, hogy mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, ami nem csak „szócséplés vagy kommunikációs panel”, hiszen ez igazi sikertörténet.
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
Nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból stratégiai fontosságú érdekeinket egymás nélkül ma már nagyon nehéz lenne valóra váltani, illetve elérni. Azt hiszem, ezen mondat is világosan mutatja, hogy annál mélyebb kapcsolat talán már nehezen hozható össze, mint amit az elmúlt évek megfeszített munkájával Magyarország és Szerbia vonatkozásában elértünk
– mondta.
Úgy vélekedett, hogy napjainkban, a veszélyek korában az egyik legsúlyosabb kihívás az energiaellátás biztonságának garantálása, márpedig ezen a téren is kulcsfontosságú a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés, amely a biztosítékot jelenti mind a két fél számára a globális energiaellátási válságból fakadó nehézségek leküzdésére.
Szijjártó Péter a szerb bel- és külkereskedelmi miniszterrel, Tomislav Momiroviccsal közösen rendezett sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban öt pontot említett. Elsőként azt, hogy immár meghaladja a napi húszmillió köbmétert a Szerbián keresztül Magyarországra érkező földgáz mennyisége.
„Az elmúlt héten 5,6 milliárd köbmétert értünk el az éves szállítást illetően, amely már most magasabb, mint a tavalyi egész éves adat. Magyarország földgázellátásának biztonsága nem lenne garantálható a Szerbián keresztül érkező mennyiségek nélkül” – szögezte le. „És ugyanígy, a másik irányba is működik a történet. Ma Magyarországon 160 millió köbméternyi földgázt tárolunk szerb partnereink számára” – tette hozzá.
Ezt követően üdvözölte, hogy nemcsak hogy létrejött a közös földgázkereskedő vállalat, hanem meg is kezdte már működését, és a regionális földgázkereskedelmi piac egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A harmadik fontos pontként azt említette, hogy az idei év végéig megkezdi működését a magyar–szerb–szlovén regionális villamosenergia-tőzsde is, ami hozzá fog járulni az energiabiztonság garantálásához, és mivel nagyobb lesz a piac, az árakat is visszafogott szinten lehet majd tartani.
Ezután kifejtette, hogy a két ország a kőolajszállítás területén is folytatja az együttműködést, korábban arról is megállapodás született, hogy új vezeték épül Százhalombatta és Újvidék között. A 310 kilométer hosszú vezeték beruházási költsége félmilliárd euró körül lesz, az építkezés pedig jövőre kezdődhet el, miután december 10-re elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, majd a környezeti hatástanulmány készítése is elindulhat. Az építkezés három-három és fél évet vesz majd igénybe – tájékoztatott.
Majd fontos feladatnak nevezte a megegyezést a határmetszési pontot illetően, ami már megtörtént. „Korábban eldöntöttük, hogy megduplázzuk a villamosenergia-átmenet kapacitását. Erre vonatkozólag az előkészítő munkák zajlanak, a határátmenetet kijelöltük, és 2028-ra itt is készen leszünk” – tudatta.
A miniszter végül arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kereskedelem folyamatosan rekordközelben van, értéke nagyjából ötmilliárd euró körül alakul.
„És ezért rendkívül fontos, hogy a két ország közötti kereskedelem fizikailag is akadálymentesen tudjon megtörténni. Mindez igaz a közúti és a vasúti szállításokra is” – húzta alá. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a legforgalmasabb közúti határátkelőhelyeken kétszáz fővel növelték a vámosok számát a magyar oldalon, hogy a várakozási időket csökkenteni lehessen.
Valamint kiemelte, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi déli szakaszán mindkét vágányt 150 kilométer hosszan lefektették, ezáltal az év végére elérik ezen szakasz műszaki készültségét, és így az északi szakaszon is megindult a kivitelezés.
„Ez azt jelenti, hogy magyar oldalon is 2026-ra a munkálatokat be fogjuk fejezni” – fogalmazott.
Továbbá bejelentette, hogy Belgrádban új nemzeti stadion építése kezdődik rövidesen, az ezt villamos energiával ellátó harmadik generációs erőmű kivitelezésében pedig az MVM is szerepet kapott.
Magyarországot nem érinti az ukrajnai földgáztranzit várható leállítása
Magyarországot nem érinti az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának várható leállítása, hiszen mára hazánk ellátása döntően a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül zajlik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten arról számolt be újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ukrajnai földgázszállítások valószínűsíthető felszámolása nem érinti hazánkat, mivel annak idején Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal „rendkívül bátor döntést” hoztak a Török Áramlat vezeték megépítéséről.
És akik részt vettek az építésben, az előkészítésben, és ott voltak, amikor az építkezést elkezdtük, azok pontosan tudják, milyen fenyegetésekkel szembesültünk a szövetségeseink részéről, emlékeznek arra, hogy szövetségeseink hogyan is próbáltak minket erről lebeszélni. Ki kedvesebben, ki fenyegetőleg
– mondta.
„Hogyha nem lettünk volna elég bátrak, akkor ma óriási bajban lennénk. Ha nem építettük volna meg a Török Áramlat gázvezetéket, ma maximum nagyon nehezen, de inkább sehogy sem tudná garantálni Magyarország a földgázellátásának biztonságát” – tette hozzá.
Majd hangsúlyozta, hogy mára a magyar földgázellátás döntően ezen a vezetéken keresztül biztosított, idén már több mint 5,6 milliárd köbméternyi földgáz érkezett ezen az útvonalon.
„Ezáltal minket nem érdekel, nincs ránk hatással, hogy az oroszok és az ukránok mire jutnak, vagy mire nem jutnak a gáztranzit tekintetében (…) Vannak közép-európai országok, akiknek ez problémát jelent. Mi az elmúlt években Magyarországon nagyon sokat invesztáltunk a gázszállítási infrastruktúrába, és akinek lehet, segítünk természetesen” – fogalmazott.
Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ma az ország felvétele a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt.
„Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni. Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség” – szögezte le.
„Szeretném kiábrándítani az idealistákat. A helyzet ugyanis az, hogy mikor zárt ajtók mögött tárgyalunk NATO-tagállamok külügyminiszterei, vagy épp négyszemközt beszélgetünk, akkor a NATO-tagállamok külügyminisztereinek döntő többsége ezt az álláspontot képviseli” – mutatott rá.
„Rendkívül tisztességtelennek tartom egyébként az ukránokkal szemben, ahogy viselkedik a NATO-tagországok egy jelentős része. Nem mondják el nekik őszintén, hogy mit gondolnak erről a kérdésről, és hogy milyen álláspontot képviselnek” – tette hozzá.
Majd ezt az Európai Unió bővítéséhez hasonlította, mondván, hogy Szerbiát is a csatlakozással hitegetik egyesek, szűkebb körben viszont azt sorolják, hogy ez miért nem lehetséges. „Nagyon tisztességtelen gyakorlat, én azt gondolom” – vélekedett.
A miniszter végül kifejtette, hogy a kínai elektromos járművekre kivetett EU-s büntetővámokat csupán tíz tagállam szavazta meg, öten ellene voltak, tizenketten pedig tartózkodtak.
„Ha ebből valaki azt hozza ki, hogy a többség a javaslat mellett van, az vagy hülyének nézi az európai közösség teljes egészét, vagy elég lesújtó véleményt ad az európai demokráciáról, vagy kompletten meg akarja ölni az európai versenyképességet” – mondta.
Szijjártó: nincs akadály a magyar–szerb vállalatközi kapcsolatok további fejlesztése előtt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–szerb üzleti fórumon elmondott beszédében aláhúzta, hogy az ilyen találkozók fontos eszközt jelentenek ahhoz, hogy a következő évek ne a világ ismételt blokkosodásáról szóljanak, hanem a konnektivitásról, az összeköttetésekről.
Mi az elmúlt években önökkel, a gazdaság képviselőivel együtt Magyarországon sokat tettünk annak érdekében, hogy ne legyen félnivalónk, hogy a magyar vállalatoknak ne kelljen félniük a nemzetközi versenytől, ezért Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyar vállalatoknak az érdeke az, hogy a világgazdaság szabad, rugalmas és szabályokon alapuló legyen
– mondta.
„Ehhez pedig arra van szükség, hogy a világgazdaság és a világkereskedelem szabadsága teljes mértékben érvényesüljön. Jó hír, hogy mai vendégeink, a szerbek pontosan így gondolkoznak erről a kérdésről. A józan ész talaján állnak, ideológiai megkötöttségek nem korlátozzák őket” – tette hozzá.
„Így tehát a két ország, a két kormány problémamentes együttműködése biztosítja a lehetőséget arra, hogy ne legyen akadály a vállalatközi együttműködések felépítésében sem” – folytatta.
Majd ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar–szerb együttműködés az elmúlt évek folyamán igazi sikertörténetté vált.
„Stratégiai területeken tudtuk úgy összekötni magunkat, hogy a nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdekeink érvényesítése együtt sokkal könnyebb, mint külön-külön” – fogalmazott.
„Az, hogy stratégiai partnerek vagyunk, és hogy ez egy sikertörténet, nem kommunikációs elemek ma már, hanem a valóság” – vélekedett.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az üzleti fórumon 161 vállalat, köztük 118 magyar és 43 szerb cég képviselői vesznek részt, főleg az agrár- és élelmiszeripar, a fém- és az építőipar, az infokommunikáció, az elektronika, a környezetipar, a járműipar és a gépipar területéről.
Rámutatott, hogy Magyarország felelős szomszédságpolitikát hajt végre a Nyugat-Balkánon, amelyben Szerbia kulcsfontosságú.
„A térséggel való kereskedelmünk 73 százaléka is Szerbiával valósul meg. Minden évben ott nagyjából ötmilliárd euró körül hullámzik a kereskedelmi forgalmunk, rendre a rekorddöntés közelében” – húzta alá, kiemelve, hogy a szerb gazdaság dinamikusan fejlődik, idén 4,5 százalékkal nőtt a teljesítménye.
„Ezért is vicces, hogy az Európai Unió egyes tagállamai nem akarják megnyitni a szerbekkel a csatlakozási folyamatban a harmadik fejezet klasztert, aminek a címe 'Versenyképesség és Növekedés'. Ha valaki növekedést akar látni, azt javaslom, egy hónap különbséggel menjen el kétszer Belgrádba, és akkor meglátja, mit jelent az, hogy növekedés” – fogalmazott.
A miniszter leszögezte, hogy a kétoldalú együttműködésből a magyar gazdaság szereplői sokat tudnak profitálni.
Illetve az összeköttetések fejlesztésére is kitért, emlékeztetve, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonalnak a magyarországi déli szakasza idén elkészül műszakilag. „Az északi szakaszon is megindult a kivitelezés, 2026-ra leszünk kész, azaz 2026-tól a két főváros között a gyorsvasúti közlekedés megindul, és minden eddiginél rövidebb idő alatt lehet majd eljutni egyik helyről a másikra” – tudatta.
Végezetül érintette az energetikai együttműködést is, és üdvözölte, hogy 2028-ra elkészül a két ország villamosenergia-hálózatának új összeköttetése is, amivel megduplázzák a jelenlegi kapacitást.
„Jövő évben kezdjük el az építését az új kőolajvezetéknek, és idén év végén elkezdi a működését az a regionális áramtőzsde, amelyet a szerbekkel és a szlovénekkel üzemeltetünk együtt, amely segít majd abban, hogy az árakat le tudjuk törni itt a térségben” – jegyezte meg.
