Kettősség

Gratulálok és részvétem – e nem túl eredeti kettősséggel üdvözöltem a múlt héten Szabó Álmost a Nemzeti Sportrádió stúdiójában. A Milák Kristóf edzőjévé avanzsált szakember ebből az apropóból érkezett interjút adni Csisztu Zsuzsának, és a beszélgetést ő maga is így kezdte: „Ebből az érzékeny témából adódóan sokféle üzenetet, hozzászólást kaptam. Volt gratuláció, volt »jaj, mi lesz veled?«, nagyjából egyébként egyenlő arányban, de talán többen gratuláltak.”

Ez azért is érthető, mert egy immár kétszeres olimpiai bajnok, világcsúcstartó, rendkívüli adottságokkal megáldott fenomén munkatársául szegődni szinte egyenes út a sikerhez. Kivéve, ha az illető Milák Kristóf. Aki mindmáig nem fedte fel, hogyan, kinek az irányításával, esetleg csak asszisztenciájával, hol, milyen intenzitással készült fel a párizsi játékokra, ahol egy arany- és egy ezüstéremmel zárt. 

 Illetve így csak neki lehetett, kettős értelemben is; egyrészt az egyedi képességei, másrészt a példátlan kivételezettsége, érinthetetlensége miatt.

Bár Milák akár úgy is gondolhatná, ha elvégezte volna azt a munkát, amelyet a vetélytársai, majdnem biztos, hogy a 100 mellett erősebb számában, a 200 pillangón is diadalmaskodott volna, és akkor – tokiói elsőségével együtt – most háromszoros olimpiai bajnok lenne. Csakhogy fogalmunk sincs róla, jelent-e neki bármi különbséget is kétszeresnek vagy háromszorosnak lenni. Egyáltalán, azt sem tudhatjuk, mi igazán fontos Milák Kristófnak és mi nem.
Sejtéseink, megérzéseink azonban lehetnek. Például azt illetően, hogy ennek az egészen különleges belső világú lénynek a szárazföldön nem is elsősorban szakmai, hanem embertársra van szüksége. Aki megtalálja hozzá a kulcsot, és akinek ő is hajlandó ajtót nyitni. Akinek ez sikerül, az talán nagyobb eséllyel juthat el oda, hogy nem csak az edzőjének nevezheti, hanem annak is érezheti magát. Szabó Álmos szavai erre akár reményt is adhatnak, hiszen többek között azt vallja: „A szaktudás nem elég, érzelmi intelligencia hiányában nagyon nehezen lehet valaki edző, …ismernem kell azokat a korlátokat, hogy meddig mehetek el, és ez minden embernél más.”

Szabó Álmos egyébként Illés Fanni paralimpiai bajnok trénere – egyben élete párja, gyermekének apja. Egy útra már rálelt, egy ajtó már kinyílt előtte. Persze, mint ő mondja, minden ember más.