A legjobb terápia az esti mese – Fontos figyelni a kicsik beszédfejlődését

Horváth-Brodorics Dóra nem választott könnyű pályát. Egyetem után két lehetőség állt előtte: logopédia vagy a tanulásban akadályozottak pedagógiája. Bár a két terület szorosan összefügg, ő előbbi mellett döntött.

– Vannak közös mezsgyék, nem is választható el egymástól szorosan a két szakirány – mondta Dóra, aki négy és fél év babázás után nemrég tért vissza a munkába. – A diploma megszerzése után négy évig dolgoztam, akkor a körmendi tankerületből a Dienes Lajos Utcai Óvoda, a Somogyi Béla Általános Iskola, valamint a környező települések oktatási-nevelési intézmények tartoztak hozzám. Aztán kiléptem a munka világából, két kislányommal, Rózával és Pannával voltam otthon, néhány hete újra dolgozom, a többi közt a Dr. Batthyányné Coreth Mária Dienes Lajos Utcai Tagóvodájában a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat égisze alatt.

Laikusoknak a logopédia általában azt jelenti, hogy van egy szakember, aki javítja a pöszeséget, korrigálja a raccsoló és selypítő beszédet. Pedig a valóságban sokkal összetettebb feladatról van szó. Elég, ha csak a megkésett beszédfejlődést említjük, ez a legkisebbeket érinti. Ha a gyermek az óvodába kerülés előtt, nagyjából két, két és fél éves korban nem beszél, akkor az problémát is jelezhet – fejtegette. Azt is elmondta, hogy míg korában óvodánként egy-két gyereket érintett a megkésett beszédfejlődés, ma már csoportonként van három-négy. Ennek okát a szakember egyrészt a felgyorsult, digitalizált világban látja. – Azt mondom, hogy manapság a mese segítene sokat. Ez szinte mindennap elengedhetetlen lenne. Ha a szülő mesél, a gyerek belekérdezhet, van folyamatos visszacsatolás és van beszéd. Ha tévében vagy tableten néz mesét a gyerek, az más. A gyerek nem tud kérdezni, és csak sodródik, sodródik, kérdést nem tud feltenni – fogalmaz. A fiatal szakember a szakszolgálatnál 18 éves korig segíti a gyerekeket, fiatalokat. Úgy tartja: a szép és érthető beszéd az igazi alapja az emberi kapcsolatoknak, az életnek.