2021.06.15. 20:00
Liszkay Gábor azt csinálhatja, amit szeret, ez a sikerének kulcsa
Liszkay Gábor az Ózdi Kohászati Üzemekben kezdte pályafutását acélolvasztárként, ma már egy sikeres vállalkozás ügyvezetője. A hónap elején megválasztották az ország vállalkozóinak elitjét összefogó BNI nevű szervezet szombathelyi csoportjának elnökévé.
Cseh Gábor, CSG, Vas Népe
Fotó: Cseh Gábor
Ózdon született. Hogyan sodorta az élet az ország másik felébe?
Ott születtem és ott is jártam iskolába. Ózdi gyerek lévén a kohászati üzemeknél ipari tanulóként acélolvasztárnak tanultam. Ezt követően Egerbe mentem tanulni az ottani katonai iskolába, ahol felderítőként végeztem. Onnan kerültem Szombathelyre az akkori Garasin Laktanyába. 1989-ben szereltem le, pár évvel később sodort az élet a fuvarozás területére. Több mint tíz évig kamionsofőrként dolgoztam, majd 2010-ben egy osztrák úrral elindítottuk a cége magyarországi leányvállalatát, akkor még Koppány 2007 néven. Néhány évvel később ehhez társult a Welog Transport Kft. Egészen 2018-ig mindkét cégnek én voltam az ügyvezetője. Akkor ott lemondtam a tisztségemről és kiléptem.
Jószívvel távozott?
Sajnos egy idő után nem egyeztek a nézeteink. Ennek ellenére sem gondolok vissza rossz szájízzel az ott töltött időre, mert rengeteget tanultam. A közel tíz év alatt nagyon komoly kapcsolatrendszerem alakult ki. Abban látom a mostani cégem sikerét, hogy itt azt csinálhatom, amit szeretnék. Ott ez nem mindig sikerült.
Ha a jelenlegi vállalkozást említi: két éve indította el társával a HB Inter Trans Kft.-t.
Ügyvezetőként dolgozom a vállalkozásban, amelynek Harald Blochberger a tulajdonosa. Ő keresett meg az ötlettel, hogy segítsek neki Magyarországon alapítani egy céget. Az első találkozás alkalmával fél óra alatt eldöntöttük, hogy együtt szeretnénk dolgozni a jövőben. Kölcsönös bizalom alakult ki szinte azonnal, ami azóta is tart. A nulláról építettük fel a céget, öt autóval és öt sofőrrel indultunk 2019 júniusában. Mára több mint 30 autónk rója az utakat. A vállalat nemcsak fuvarozási tevékenységet végez, Ausztriában rendelkezik egy holdinggal, amely faaprító gépek gyártásával, bérbeadásával, értékesítésével és üzemeltetésével is foglalkozik. A jövőben szorosabb együttműködést kötünk vezető magyar cégekkel, de egyelőre erről nem szeretnék beszélni. Partnereink között tudhatjuk a Falco-t is. Szerencsére a járvány sem okozott nagyobb fennakadást az életünkben, mivel a legtöbb autónk hulladékot szállít Európa-szerte, nélkülözhetetlenek voltunk a pandémia alatt is.
Folyamatosan bővül a cég. Miben látja a siker titkát?
Az egyik alapvető dolog egy cég sikerességében, hogy a vezetőség megbecsülje és tisztelje a munkavállalókat. Ezen értem mind az anyagi, mind az emberi tényezőket. Sok helyen ezt nem teszik meg. Ha nincs a munkáltató, ő nem tud dolgozni, de ez fordítva is igaz. De az is fontos, hogy mindenki azt csinálja, amihez ért. Nem szabad, hogy a beosztott irányítsa a céget. Úgy gondolom, annak, aki végigjárta a ranglétrát, nagyobb rálátása van a munkára, mint akinek fogalma sincs arról, milyen feladatot látnak el a dolgozói.
Hova tud még fejlődni a vállalkozás?
A közeljövőben tervezünk Magyarországon építeni egy telephelyet, ugyanis átmenetileg Bécsújhelyen van a fióktelephelyünk. Ezt kezdetben azért találtuk ki így, mert a logisztikai partnerünk telephelye ott található, így mi is oda települtünk. Mostanra viszont már kinőttük magunkat annyira, hogy hazahozzuk a telephelyet. Emellett biohőerőmű építését is tervezzük. Faaprító gépünk van, fát tudunk hozzá szerezni, tudjuk fűteni az erőművet.
Május elejétől a BNI nevű, üzletembereket tömörítő szervezet szombathelyi csoportjának lett az elnöke. Hogy került a helyi csapat élére?
A szervezet a világ hetvenöt országában van jelen, tagjai üzleti ajánlásokkal segítik egymást, jutalékok nélkül, „aki ad, az nyer” filozófia alapján. Fél éve lettem tag a BNI-ba, ők pedig felkértek elnöknek a következő fél évre – ugyanis ilyen ciklusokban váltják a vezetők egymást a csoport élén. Úgy látom, tudtak azonosulni azzal, hogy ki merem mondani azt, amit gondolok, illetve a kitűzött céljaimmal.
Azt mondta, hogy az interjú után focizni indul, jelentős szerepet játszik az életében a mozgás. Honnan jön a sport szeretete?
A sport szeretete gyermekkorom óta megvan. Fiatal koromban futballoztam Ózdon. Akkor NB I-es volt a csapatunk. Jelenleg is játszom a kispályás városi bajnokságban. Emellett támogatóként részt vettem a múlt évben a Tófürdő Exatlonon, valamint Varga Jenő (Jéglovag) hathatós támogatásával megszerveztük a cég által szponzorált első városi teqball-bajnokságot – HB Intertrans Kupa elnevezéssel – és a városi lábtenisz-bajnokságot, de támogatom a Haladás futballcsapatát is. Azért mondom a HB Inter Trans Kupáról, hogy első, mert terveim szerint az idén megrendezzük a másodikat is. Magaménak érzem Szombathely sportéletét, szívesen segítem a tehetséges fiatalokat, hiszen bennük van a jövő.
Kiemelt képünkön: Liszkay Gábor a szívén viseli Szombathely sportéletét is