A fizetések mértéke és az ingatlanárak nem mindig vannak összhangban a megyékben

Címkék#növekedés #lakásvásárlás #ingatlanár #ingatlanárak #lakás #ingatlan #fizetés

Nagyok a különbségek az országban a keresetek és az ingatlanárak között, amelyek nem mindig állnak arányban egymással. Vas megyében egyedülálló módon csaknem kétszer annyi ideig kell dolgozni egy 100 négyzetméteres házért, mint egy 50 négyzetméteres lakásért.

Budai Dávid

A keresetek növekedése nem tudta követni az ingatlanárakat

Idén januárban arról írtunk, hogy hány évig kellett dolgozni egy 75 négyzetméteres lakásért Vas megyében 2013-ban és 2017-ben. Kiderült, hogy az esetek többségében a keresetek növekedése nem tudta követni a kilövő ingatlanárakat. Különösen a sárvári vásárlók jártak rosszul, nekik csaknem annyit kellett dolgozniuk egy lakásért (11,5 év), mintha a fővárosban élnének, aki viszont Őriszentpéteren (6,5 év) szeretett volna ingatlanhoz jutni, jobban járt, mint ha öt évvel ezelőtt próbálkozott volna (10 év). Ezúttal az Ingatlan.com arról készített átfogó elemzést, hogy az egyes megyékre jellemző nettó átlagfizetések alapján hány évi keresetre van szükség egy átlagos 100 négyzetméteres családi ház vagy egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője elmondta: nemcsak a lakóingatlanok ára tér el egymástól megyéről megyére, de a nettó fizetések között is óriásiak a különbségek. Utóbbiak pedig alapvetően meghatározzák az adott térségben az ingatlanok iránti keresletet.

**A kínálati piac árai alapján Budapesten egy 50 négyzetméteres lakás június elején átlagosan 29,9 millió forintba került.** Bár a fővárosban a legmagasabbak a nettó keresetek, a magas lakásárak miatt 113 havi jelenlegi nettó fizetés kell az adott lakás megvásárlásához. Az országon belül itt kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért, a legkevesebbet pedig Nógrád megyében, ahol egy ottani átlagfizetésből nem egészen három év alatt össze lehet szedni a lakásravalót. Persze csak elméletileg, azt feltételezve, hogy másra nem kell költeni.

Az adatokból jól látszik, hogy az ingatlanárak és a fizetések mértéke ugyan sokszor jól lekövetik egymást, ezek nincsenek feltétlenül összhangban. Azt tehát nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy ahol magasak a fizetések, ott drágák a lakások, és fordítva. Jó példa erre éppen Vas megye. Nálunk 23 százalékkal magasabbak a nettó bérek (191 433 forint) – a Központi Statisztikai Hivatal 2018 első negyedéves adatai alapján –, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (147 443 forint), mégis ott 7,5 évig kell dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért, nálunk elég mindössze 6,3 év. Egy 100 négyzetméteres ház esetében azonban már nálunk kellene öt hónappal többet dolgozni. Ha pedig igaz, hogy ahol magasak a keresetek, ott a kereslet is nagyobb, így az ingatlanárak is magasabbak, akkor pedig néha az arányok nem stimmelnek. A vasi nettó átlagfizetés valamivel több mint 14 százalékkal magasabb, mint a nógrádi (164 102), a lakásokért és a házakért azonban több mint kétszer annyi ideig kell dolgozni itt, mint Nógrád megyében. Vas megye még egy tekintetben különleges: míg szinte mindenhol valamivel több mint másfélszer annyi időt kell dolgozni egy 100 négyzetméteres házért, mint egy 50 négyzetméteres lakásért – sőt néhány megyében ez a különbség még kisebb –, addig nálunk kis híján kétszer annyi évünkbe kerülne összegyűjteni az álmaink házára valót, mint amennyit egy lakásért kellene dolgoznunk. Ez pedig azt jelenti, hogy nálunk felértékelődtek a családi házak, míg az ország többi pontján a lakások népszerűbbek.

Szabolcsban egy évvel többet kell dolgozni egy lakásért, mint Vas megyében

Vannak olyan kisebb települések az országban, ahol az alacsony kereslet miatt a családi házak ára hosszú ideje alacsony. Így Jász-Nagykun-Szolnokban, Tolnában és Békésben a községekben lévő 100 négyzetméteres családi házak az adott megyében elérhető nettó fi zetés kevesebb mint harminchatszorosából kijönnek, azaz három évnél rövidebb ideig kell értük dolgozni. A portál szakértője szerint ezek az alacsony árak az eladók reakcióját tükrözik az alacsonyabb keresletre, vagyis arra, hogy az elmaradottabb térségek legkisebb településein nagyon kevesen szeretnének ingatlant vásárolni, ugyanakkor a nagyvárosokban az utóbbi években a lakások drágulása bőven meghaladta a fi zetések emelkedését, ami lassíthatja a lakásárak növekedését.