Csalás és hűtlen kezelés miatt hárman kaptak felfüggesztett szabadságvesztést Szombathelyen

A Szombathelyi Járásbíróság társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt az I. rendű vádlottat 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 400.000 forint pénzbüntetésre, a II. rendű vádlottat 1 év 9 hónap, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300.000 forint pénzbüntetésre, hűtlen kezelés bűntette miatt a III. rendű vádlottat 1 év 6 hónap, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság az I. és II. rendű vádlottal szemben 22.463.825 – 22.463.825 forint vagyonelkobzást rendelt el - közölte a Szombathelyi Törvényszék. 

A járásbíróság által megállapított tényállás szerint a II. rendű vádlott egy szombathelyi székhelyű energetikai kft. vezető tisztségviselője volt 2015 szeptemberétől 2018 decemberéig terjedő időszakban. A Kft. tényleges, napi irányítását II. rendű vádlott férje, az I. rendű vádlott látta el, miközben II. rendű vádlott is részt vett a Kft. napi tevékenységében, tényleges irányításában. A Kft. nyertes ajánlattevője lett egy vas vármegyei községi önkormányzat, mint megrendelő nyílt közbeszerzési eljárásának, melynek tárgya a településen  kettő közösségi épület bővítése volt. A közbeszerzési eljárás alapján az önkormányzat, mint megrendelő vállalkozási szerződést kötött a Kft.-vel, mint vállalkozóval egy közösségi épület bővítéséről, amelynek vállalkozói díja nettó 98.959.582 forint, bruttó 125.678.669 forint volt. A vállalkozási szerződést a megrendelő részéről a III. rendű vádlott, mint a község polgármestere, míg a vállalkozó részéről a II. rendű vádlott, mint a Kft. vezető tisztségviselője írta alá. 
A vállalkozási szerződés szerint a teljesítési véghatáridő 2018. november 30-a volt. A Kft. részére történő kifizetésekre a megrendelő részéről minden esetben a III. rendű vádlott, mint polgármester, a helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségért felelős személy adta az utasítást. A vállalkozási szerződés szerint a megrendelő a vállalkozói díj 20 %-ának megfelelő előleget fizethet a vállalkozónak, visszafizetési garancia igényével, ez alapján a Kft. az előlegről a számlát kiállította, az önkormányzat pedig 25.135.733 forint előleget utalt át a Kft. bankszámlájára, azonban a szerződés szerinti garancia követelése elmaradt az Önkormányzat részéről. 
A vállalkozási szerződésben meghatározott pénzfizetési ütemterv alapján a kifizetésekre az alábbiak szerint kerülhetett volna sor: 1. részszámla 20 % teljesítést követően 2. részszámla 40 % teljesítést követően 3. részszámla 60 % teljesítést követően 4. részszámla 75 % teljesítést követően, míg a végszámla a sikeres műszaki átadást követően, amelyből az előleg összege levonásra került volna. A Kft. a vállalkozási szerződés aláírását követően a munkálatokat megkezdte – amelyet az I. rendű vádlott irányított – és azt 2018. május elejéig folytatta is, ezt követően azonban levonult a munkaterületről, és befejezte a munkavégzést. A Kft. 2018. május elegéig 26.169.956 forint értékben végzett munkát a közösségi épületen, amely 20,8 %-os készültségi szintnek felel meg, így a Kft. az 1. részszámla kiállítására volt jogosult. A Kft. az 1. részszámlát 2018 márciusában – a 20 %-os készültségi szint elérése előtt – kiállította, az önkormányzat pedig az 1. részszámla alapján 21.395.774 forintot utalt át a Kft. bankszámlájára. A Kft. a 2. részszámlát 2018 márciusában – annak ellenére, hogy a munkálatok a 40 %-os készültségi szintet nem érték el – szintén kiállította, az önkormányzat pedig a 2. részszámla alapján 19.791.916 forintot utalt át a Kft. bankszámlájára. A Kft. a 3. részszámlát 2018 áprilisában állította ki, annak ellenére, hogy a munkálatok a 60 %-os készültségi szintet nem érték el. Az önkormányzat a 3. részszámla alapján 19.791.916 forintot utalt át a Kft. bankszámlájára. Az önkormányzat a 2018. január 23. és a 2018. április 20. között összesen 86.115.339 forintot utalt át a Kft. bankszámláira, holott a Kft. a 2. és a 3. részszámlát jogosulatlanul állította ki, mivel a munkálatok a 40 %-os és a 60 %-os készültségi szintet nem érték el, valamint ezen készültségi szintek elérése az  I. és II. rendű vádlottaknak nem is állt szándékában, mivel a Kft. a 20%-os készültségi szint elérését követően levonult a munkaterületről, és befejezte a munkavégzést, így a I. és II. rendű vádlottak az önkormányzatot jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtették, és összesen 44.927.649 forint kárt okoztak a sértettnek. A III. rendű vádlott azzal, hogy utasítást adott a 3. részszámla ellenértékének átutalására – annak ellenére, hogy a munkálatok a 60 %-os készültségi szintet nem érték el – vagyonkezelői kötelességét megszegte és ezzel a község önkormányzat sértettnek 19.791.916 forint vagyoni hátrányt okozott.

A döntéssel szembeni jogorvoslat körében az ügyészség, és a III. rendű vádlott és védője három napot tartott fenn jogorvoslati nyilatkozata megtételére, I. és II. rendű vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be felmentés érdekében, az ítélet nem jogerős.