2024.10.04. 07:00
Már biztonságban vannak a zalai horror tanya egykori lakói - Szombathelyre, a Fekete István Állatvédő Egyesülethez is érkeztek mentett kutyák
A Zalakoppányból kimentett 81 kutya közül öt Szombathelyre, a Fekete István állatvédő Egyesülethez került. A kutyák a horror tanya udvarát sem láthatták, án a házba zárva éltek. Minden új nekik, tartanak az embertől, zajoktól, sőt még a fűtől is.
Szabó Dorka a Fekete István állatvédő egyesület munkatársa
Fotó: Cseh Gábor
Szörnyű körülmények közül mentettek ki nemrégiben az állatvédők 81 kutyát egy német nő által bérelt családi házból Zalakoppányban – számol be a zaol.hu. Mint írják, tizenhárom szervezet segített a horror tanya felszámolásában és a rettenetes körülmények között élő kutyák kimentésében. - Az összes kutya alultáplált volt, férges, és bűzlött a szőrébe ragadt ürüléktől, hiszen kijárásuk nem volt, a tulajdonosuk nem takarított utánuk, így egyre csak gyűlt és gyűlt a lakásban a fekália. A nő ruhái a földre rakott dobozokban voltak. Több állat el is pusztult: 21 tetemet a hűtőben találtak meg az állatvédők – olvasható cikkükben.
A mentésben részt vett a szombathelyi Fekete István Állatvédő Egyesület is, akik öt kutyát fogadtak be. Az egyesület tájékoztatása szerint az öt kutyából ketten már járnak sétálni, sőt gazdijelöltekkel is ismerkednek, esélyesek a gazdisodásra. Kettő kutyát csütörtökön ivartalanítottak, ők még rehabilitációra szorulnak, ahogy az az egy kutya is, ami egyáltalán nem nyit ember felé. A kutyák fizikálisan már jól vannak. Soványak voltak, bolhásak de ezt a jó minőségű eledellel és parazitamentesítéssel gyorsan lehetett orvosolni, rehabilitációra inkább mentális és lelki szempontból van szükségük. - Nem agresszívek, csak ismeretlen az egész világ számukra. Mivel bent éltek a házban, minden ingertől elzárva, minden új dolog félelmetes nekik, az ember is, a zajok is, a fű is. Ezt kell megtanulniuk, hogy van élet a bezártság után is – tudtuk meg egyik gondozójuktól, aki azt is elárulta, az öt kutyus nagy valószínűséggel egymás testvére vagy féltestvére, belső szaporulat lehetnek. Kistestűek, az uszkárok és a bichonok jegyeit hordozzák.
Állatvédelem: van feladat bőven
Az állatvédelem fontossága az ilyenek esetek kapcsán mindig jobban felszínre kerül, ahogy az Állatok Világnapjához kapcsolódóan is. A világnapot október 4-én ünnepeljük. Ennek kapcsán az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője pontokban szedte össze az állatvédelem kapcsán elvégzendő és szem előtt tartandó fontos teendőket:
- Házi kedvencek felelős tartása: sokan nem az állat egész életére tervezik a háziállat beszerzését, az ünnepek után sok esetben az utcára dobva végzik az önálló életre képtelen kisállatok.
- Kiskedvencek tartásához megfelelő tartási hely, anyagi fedezet, és szabadidő szükséges, ahol ez a három létfontosságú dolog nem áll rendelkezésre, ott az állattartás minősége nem megfelelő.
- Túlszaporítás: az Orpheus Állatvédő Egyesület régi mondása, hogy annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik, fontos lenne az állatvédelem kapcsán a lakosság részéről az állataik ivartalanítása, illetve a megelőzés.
- Kizsákmányolt gazdasági állatok: nem mindegy, hogy mi kerül az ember tányérjába, egészséges étel vagy kényszertáplált, ipari módon előállított élelmiszer, a vásárló felelősségén múlik a kereskedelmi folyamatok változása is.
- Ismerjük meg a világ állatait a vadasparkokban, állatkertekben, ehhez a működtetett intézmények állatjóléti alapokon kell működniük.
- Cirkuszi állatok: a legtöbb jóérzésű ember iszonyattal nézi a lelkileg meggyötört, idomított trópusi állatokat, kiskedvenceket, a modern cirkuszba nem valók állatok.
- Oktassuk az állatvédelmet: óvodás, iskolás korban alapvető ismeretek megszerzése, a minták átadása, a környezettudatos szocializáció létfontosságú, így a pedagógusok kezében nagy hatalom van az állatvédelem népszerűsítését illetően.
- Szükséges reformok az állatvédelemben: az állatvédő szervezetek régóta igénylik a rendőrség által működtetendő állatrendőrség létrehozását, illetve az állattartáshoz kötelező állattartási jogosítvány bevezetését, a közterületi kóbor állatok befogását végző sintértelepek állatvédő szervezetek kezébe adását, az állatvédelmi feladatokhoz állami normatív támogatás bevezetését, illetve az állatkínzás elkövetői részére törvénymódosítás révén szigorúbb büntethetőségének lehetőségét.