Az optimális időpontot keresik, mikor menjen iskolába a gyerek

– Az óvodai játékos fejlesztések után az iskolában tan­órák várnak a gyerekekre – ez időnként szorongással tölti el a szülőket, és nagy változás a gyerekeknek – kezdte előadását Lakosiné Dobronics Zsuzsanna gyógypedagógus, majd megnyugtatta a jelenlévőket: az iskolai évek is sok örömet szereznek. De mit kell tudnia egy iskolába induló hatévesnek? Fizikailag alkalmasnak kell lennie: a megfelelő testmagassággal, súllyal, fizikai erőnléttel és egyensúlyérzékkel kell rendelkeznie, és az elemi mozgásainak összerendezettnek kell lennie. Szempont az is, hogy épek-e a gyermek érzékszervei, kialakult-e már a ceruzafogása, tisztában van-e a testével. Az értelmi képességeknél figyelembe veszik, milyen a térérzéke, megfelelő szem-kéz koordinációval rendelkezik-e. Az észlelési készségei megfelelő szinten vannak-e, milyen a gondolkodása, emlékezete, fi­gyelme, és fontos mutató az emberrajz is. A pszichés alkalmasság ismérvei: foglalkoztatja-e a tanulás kérdése, kitartó-e, mennyire tűri a monotóniát, képes-e megkülönböztetni a játékot a munkától, kialakult-e a szabálytudata. A szociális érettséget is figyelik a szakemberek: a gyerek alkalmazkodóképességét, beilleszkedési készségét, hogy vannak-e barátai, elfogadja-e a felnőtt irányítását, és mennyire önálló. A törvényi szabályozás meghatározza: minden évben a hatodik évüket augusztus 31-éig betöltött gyerekek kerülhetnek iskolába. Ettől el lehet térni a szakértői bizottság javaslatára.

Az előadó ezután azt sorolta, mi mindennel találkoznak a gyerekek az iskolaérettségi vizsgálaton. A csoportos őszi vizsgálaton színes, változatos, élvezhető feladatsort oldanak meg. Ezt kiegészíti a logopédiai szűrés, és a kettő eredményeként javasolják, hogy maradjon-e még óvodában, vagy menjen iskolába a gyermek. Egyéni iskolaérettségi vizsgálatot is ajánlhatnak, ami télen zajlik: pszichológiai, gyógypedagógiai és logopédiai vizsgálatot jelent.

A logopédus az óvodában végzi a beszédészlelés és -megértés vizsgálatát. A szülővel beszélgetnek ilyenkor, és anamnézist vesznek fel, szóba kerülnek a gyermek születésének körülményei, a mozgásfejlődése is. A cél az, hogy megtalálják azt az optimális időpontot, amikor jó, ha a gyerek iskolába kerül, hangsúlyozta Lakosiné Dobronics Zsuzsanna. A nyelvi kifejezést, a megértést vizsgálva a gyerekek beszéde az érdekes: hogyan tudnak feldolgozni egy szöveget, alkotnak képekről mondatokat, a szavakat hangokra tudják-e bontani, milyen a szókincsük. A gondolkodás, a figyelem, az észlelés, érzékelés, emlékezet – a kognitív fejlettség – is meghatározza az iskolára való érettséget. Adjunk a gyerek kezébe mozaikjátékot, puzzle-­t, találják meg két kép között a különbséget, játsszanak memóriajátékot, legót, Logico-­játékokat, ezt ajánlotta. A számolás képessége is szempont, valamint hogy ismeri-e gyermek a több és a kevesebb fogalmát. Elhangzott: a dobókockás társasjátékok tökéletesek a fejlesztésre.

El kell végezni a harmadik és az ötödik évüket betöltött gyerekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A 3–5 éves gyerekeket érintő logopédiai szűrőeljárásokról, a megkésett beszédfejlődésről és a pöszeségről Horváth-Brodorics Dóra gyógypedagógus szólt. A korai nyelvi-kommunikációs fejlődés vizsgálóeszköze a KOFA 3. teszt, amit a szülő tölt ki. Az elején 124 elemből álló szólista szerepel: a szülő bejelöli, hogy mely szavakat használja a gyermeke, majd kérdést kap, hogy használ-e a gyermeke több szóból álló közléseket. Ha nemleges a válasz, azt jelzi: a beszédelsajátítás késik. Majd mondatpárok közül kell kiválasztani, melyik jellemző a gyermeke beszédére. A nyelvhasználatrészben a verbális kommunikációra és általános megértésre utaló eldöntendő kérdésekre válaszol a szülő. A teszt eredménye kétféle lehet: vagy tipikus nyelvi fejlettségről ad számot, vagy a nyelvfejlődés késéséről. Sokszor halláscsökkenés (például elhúzódó középfülgyulladás, megnagyobbodott orrmandulák) okozza a beszédhibákat és a beszédkésést.

Lányoknál a kétéves, fiúknál a két és fél éves kort tekintik határnak: akkorra meg kell indulnia a beszédnek, de nagyon eltérő a gyerekek szókincse, a hangképzési hibáik is. A szülői teendők: fontos a tiszta, érthető beszédminta, az egyszerű közlések, a következetes napirend, a dicsérettel való ösztönzés, az életkornak megfelelő mesék, versek, énekek, ha a szülők beszéddel kísérik a közös tevékenységeket, mondjuk a vásárlást, öltözködést. A SZÓL-E eljárás az ötödik évüket betöltött, a következő tanévben iskolába lépő gyerekek beszéd- és nyelvi fejlettségét szűri – átfogó képet ad a kiejtésről, a nyelvi produkcióról, a megértésről, az olvasás és írás előkészültségéről.

A pöszeség a leggyakrabban előforduló beszédhiba, sok ovist érint: nagycsoportban a logopédus kialakítja, rögzíti, automatizálja a beszédhangot. Fontos az otthoni gyakorlás, a rendszeresség; a javulás mértéke és üteme egyéni.