A házasságról a szex mentén – Atyai beszélgetést tartottak Szombathelyen

A szexualitás az emberi lét velejárója – ez a tételmondat keretezte a Szólj be a papnak! fórum hetedik szombathelyi alkalmát. Helyszínt váltottak a szervezők: a moziba várták az érdeklődőket felekezetre való tekintet

nélkül.

– A szexualitás öröm, felelősséggel élhető meg, hiszen hozzá tartozik annak gyümölcse is, a gyermek – ezt mondta Jakab Bálint, a szombathelyi református gyülekezet lelkipásztora. Nyíltan és örömmel beszél erről a fiataloknak bibliai alapokon, hiszen fontos, hogy a szexuális öröm ne keltsen bűntudatot a fiatalokban. Pontosabban a keresztény házas fiatalokban.

A katolikus egyház kiemelkedik már abból az évszázados „örökségből”, hogy a szexualitás negatív, veszélyes, másodrangú lenne – mondta dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke. Olyannyira kristálytiszta a szexualitás, hogy a Biblia egyik könyve, az Énekek éneke a testi szerelem ünnepe – erről is beszélt a püspök.

– A gyönyörű teremtettségben, amelyben élünk, a természet egyedei között a szexualitás a fajfenntartást szolgálja. Ettől alapvetően különbözik az ember mint Isten képmása – fogalmazta meg Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész. A legnagyobb ajándék az érzelemvilág, ugyanakkor a legnagyobb kísértések is ezért érik az embert. Ebben kell harmóniát, egyensúlyt találni. Ezt pedig akkor lehet, ha Isten közelében vagyunk – mondta. Varga László Ottó baptista lelkész szerint a mai kultúrában a szexualitás kérdése okozza a legtöbb fájdalmat és zavart – éppen ezért az egyház nem maradhat csendben. Ezek voltak a konklúziók a csaknem kétórás beszélgetés végén, ahol a hatodik, illetve a hetedik parancsolat volt fókuszban: ne paráználkodj.

– A parancsolat a házasságot védte eredetileg, nem a szexualitás tiltására vonatkozott – hívta fel a hallgatóság figyelmét Jakab Bálint.

– A kereszténység alapvető meggyőződése, hogy Isten, aki alkotott minket, örök szeretet. Élet árad benne. Örök szülés és örök születés. Minden emberi élet szeretetből, szerelemből fakadjon, ezt akarta Isten – fejtette ki dr. Székely János. A püspök szerint a ne paráználkodj, ne törj házasságot parancsolatot elsősorban nem tilalomnak kellene látni, ami gúzsba köt. Hanem örömhírnek. – Jézus azt tanítja, hogy lehetséges egész lényemmel átadnom valakinek az életemet. Ez Isten álma rólunk – mondta a püspök. Kézzelfogható példával élt: úgy fogalmazott, hogy a világ hardverét megalkotta a Teremtő, a szoftverek pedig abban az érzések, az életutak. Azok a szoftverek futnak jól, amelyek méltók az Isten álmához. – Lehet más szoftverekkel próbálkozni, de nem nagyon működnek – fogalmazott.

A tisztaságról is szóltak a házasság apropóján a lelkipásztorok. Gregersen-Labossa György a pisztrángélethez hasonlította a keresztény életet: a pisztráng az árral szemben úszik a tiszta forráshoz, hogy ott adja át az életet. Varga László Ottó szerint az egyház a példamutatással tudja a legtöbbet tenni a házasságok tisztaságáért, mint mondta, prédikálni kevés. Ugyancsak a baptista lelkész fogalmazta meg, hogy „ne ébresszük fel korán a szerelmet”. Vagyis a testiség legyen a házasságé.

Jakab Bálint elmondta: apaként úgy nevelte, neveli gyermekeit, hogy a házasságkötésig ne adják át magukat egymásnak. A házasság a beteljesedés – ez volt a konklúzió.

– A kereszténység és a Biblia meggyőződése, hogy a két test egyesülése két ember egyesülése is. Egymásnak adják örömeiket, fájdalmaikat, a múltjukat, a jövőjüket, két élet harmóniáját ünnepli, ekkor van a helyén – mondta a katolikus püspök.

A házasság intézményéről elhangzott az is: az nem két ember magánügye. Ha valaki elköteleződik, akkor az egész lényével mond igent, nem csak mint individuum lép a házasságba. Az elköteleződés mellett a homoszexualitás is szóba került a fórumon.

– Ha valaki elolvassa a Bibliát, akkor nem tud másra jutni, mint arra, hogy Isten nem akarja, hogy a homoszexualitás benne legyen az ember életében – jelentette ki Varga László Ottó. – A magyarországi evangélikus egyházban a homoszexuális párok megáldása elképzelhetetlen – mondta Gregersen-Labossa György. Teológiai vita zajlik a kérdésben, hogy hogyan viszonyuljon hozzá a kereszténység. S nemcsak az evangélikusoknál, a római katolikus egyházból is lehet ilyen vitáról hallani. Szerinte a homoszexualitás napi szintű tematizálása belekényszerít mindenkit abba, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Hangsúlyozta, hogy ő maga pasztorális és nem dogmatikai kérdésnek tartja, nem kell igazolást keresni a Bibliában a homoszexualitásra, nem kell kiragadni „szektás módon” részleteket ezért.

Ehhez fűzte dr. Székely János, hogy amikor az egyház erről beszél, akkor nem személyeket akar megítélni vagy elítélni. Azt leszögezte: a homoszexualitás nem genetikai eredetű, nem determinizmus, legfeljebb a hajlamot lehet örökölni.

A legfőbb gondot az apák nélküli társadalomban látja. Sok fiú úgy nő föl, hogy nincs a közelében szimpatikus apafigura, miközben az anyjától csak negatív dolgokat hall az apáról, ezért nehezen azonosul a férfiidentitásával. Azt is mondta, a keresztények azt kérik a homoszexuális lobbitól, ne kényszerítsék a társadalmat arra, hogy az azonos neműek együttélését házasságnak nevezzék. Ahogy – vont párhuzamot – a színtévesztők sem várják el, hogy kéknek nevezze a társadalom a zöldet, mert ők azt annak látják – mondott példát a katolikus püspök.

Jakab Bálint a magyarországi református egyház tavalyi zsinati döntésére emlékeztetett: nem esketnek azonos nemű párokat.