Történelemérettségi: szombathelyi középiskolában jártunk, diákokat és oktatót is kérdezünk a feladatsorról

Az országban középszinten 66 ezren, emelt szinten majdnem nyolcezren írásbeliztek ma történelemből. A Kisalföldi ASzC Szombathelyi Élelmiszeripari és Földmérési Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium ballagásán múlt héten kilencven tanuló vett részt, közülük hatvanan kezdték meg hétfőn az érettségit és írtak szerdán történelemből is. Az emelt szintű vizsgák kijelölt intézményekben folynak, néhány tanulójuk jelentkezett ilyenre, ők is elsősorban szakmai tantárgyakból, árulta el Kondics Ferenc igazgató, miközben arra vártunk, hogy 11 óra körül elkezdjenek szállingózni a hét tanteremből a diákok.

Történelemszakos lévén a vizsga után szívesen mondott véleményt is a feladatsorról, ami két részből állt: a tesztben 12 kérdésre kellett válaszolniuk a vizsgázóknak, mindegyiknél valamilyen forrást – szöveget, képet, diagramot – feldolgozva, értelmezve. A második rész kifejtendő feladatokat tartogatott: négyből kettő esszét kellett írniuk, egyet az egyetemes történelemre, egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül választva. Ha a választott rövid esszé közül az egyik 1849 előtti korszakra vonatkozott, akkor a hosszúnak az 1849 utáni korszakról kellett szólnia. Vagy az athéni demokráciáról írtak egy rövid esszéfeladatban és egy hosszúban a Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról.

 A másik variációs lehetőségük az volt, hogy a második ipari forradalomról írnak az autógyártást középpontba helyezve, mellette hosszan a tatárjárást fejtik ki. – Néhány éve még a szövegértés alapján viszonylag könnyen megoldható feladatok szerepeltek a tesztrészben. Most tippeléssel nem sokra mentek a diákok. Több háttértudás kellett a megoldásukhoz és még inkább szükség volt a szövegértési képességükre – mondta Kondics Ferenc.

Az érettségizők 180 percig írhatták a feladatsort: Tihanyi Krisztina háromnegyed órával korábban végzett. – Az első rész nehezebb volt, mint amire számítottam. Az esszénél egyértelmű volt, hogy a Kádár-korszakot választom, mellé az athéni demokráciát. Az atlaszt bevihettük a vizsgára és többször hasznát is vettem. Kétszer is átnéztem a lapokat, mielőtt kijöttem – mondta. Krisztina a töriérettségitől tartott leginkább – okkal, hiszen ez volt eddig a legnehezebb számára az érettségik sorában. Az angol és a szakmai vizsgát kell még teljesíteni, utána jöhet a nyár és a diákmunka az egyházasrádóci lánynak: pultos állást vállalt. Jövőre szeretne még egy évig tanulni az iskolában. És bár élelmiszeripari technikus szakra járt, teljesen más irányba készül továbbtanulni: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Bűnügyi nyomozó lesz, kicsi kora óta ez a vágya. A sütés, a cukrászat valószínűleg megmarad hobbiként az életében.

A csepregi Kun Bíborka a rendelkezésre álló három óra minden egyes percét kihasználta. – A magyar- és a matekérettségin ugyanígy végig bent maradtam. Most a tatárjárást írtam sokáig. Sokat készültem, és nem akarom elkiabálni, de viszonylag jól sikerült a vizsga. Hálás vagyok az osztályfőnökömnek, történelemtanáromnak, Kovácsné Izsvák Tímeának is, akitől maximális támogatást kaptunk. Bíborka is élelmiszeripari technikusnak tanul, további egy tanévet még biztosan marad az iskolában. A pék-cukrász szakmában képzeli a jövőjét állandóan tanulva, fejlődve. Nagy álma, hogy a híres mestercukrász, Lengyel József győri cukrászdájában dolgozzon. Kabalát is vitt az érettségire: az anyukájától kapott négylevelű lóhere alakú fülbevalót viselte. Múlt vasárnap este berakta a fülébe és ki sem veszi a szóbelik végéig.