2023.07.05. 20:15
Szent Márton járt itt - Érdekes előadások több szemszögből az évfordulón Nádasdon
A település volt a vendéglátója a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa rendezvényének. A Találkozások a Szent Márton-úton című program szervezésébe bekapcsolódott a nádasdi önkormányzat és a plébánia is.
Kiss Gábor, Takács László, Karvalits Zoltán a térkép fölé hajolnak
Az apropót július negyedike adta, a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjét, Szent Mártont ugyanis 371-ben ezen a napon szentelték Tours püspökévé. Nádasdon két, Szent Mártonhoz kapcsolódó emlék van, az egyik a római út, a másik a román kori – 12. századi – rotunda, amit Márton tiszteletére szenteltek fel. Előbb a vendéglátó település polgármestere, Karvalits Zoltán, majd az esemény főszervezője, Aigner Géza letenyei plébános köszöntötte az érdeklődőket. Takács László nádasdi plébános a Borostyánkőútról és a Szent Márton-út nádasdi emlékeiről adott rövid ismertetőt.
Orbán Róbert szombathelyi helytörténész elmondta: november 11-e Szent Márton temetésének napja, július 4-e pedig püspökké szentelésének ünnepe. Szó esett arról is, hogy 1913- ban Tours érseke Szombathely városának, illetve Mikes János püspöknek adományozta Szent Márton ereklyéjét – egy koponyacsontdarabot –, amit órási tömeg jelenlétében helyeztek el a székesegyházban.
– A nádasdiak szerencsések, mert Szent Márton biztos, hogy járt a településen vagy annak határában úgy 1700 évvel ezelőtt, amikor szüleivel áthaladt az itteni római úton. Ilyen szempontól a mostani nádasdi esemény jelképes is – tette hozzá Orbán Róbert.
Kiss Gábor régész a római kori utakról beszélt, kiemelve, hogy Nádasdon a római út nyomvonala a főút és a vasút között található, felásták és kutatták is a nyolcvanas években.
– Az utak általában 60–80 centiméter magas töltésen futottak, a Borostyánkőút töltése Nádasd mellett viszonylag eredeti állapotában megmaradt. Az úttest alapja általában 5–6 méter szélességű, a nyugat-dunántúli utak esetén a töltés jól ledöngölt kavicsból, általában nagyobb kövekből készült, amelyet alapozás nélkül építettek meg. Nincsenek árkok, arra nem volt szükség, hiszen az út igencsak kiemelkedett. Mi most a Salla (Zalalövő) és a rábai átkelőhely közötti részét nézzük meg a római útnak – mondta a régész, majd arról beszélt, hogy az úthálózatra elsősorban a csapatok mozgása, a szállítmányozás, a kereskedelem, illetve a kapcsolattartás miatt volt szükség. A Nádasdon átfutó ősi Borostyánkőúton élénk forgalom folyt a Baltitengermelléktől az Aquileia kereskedő központig, és onnan Rómáig. Nevét a római korban a Balti-tenger partjáról szállított borostyánkőről kapta.
