Hazahívták a Velemérről elszármazottakat

A találkozó elején elhangzott: az új kezdeményezéssel az önkormányzat célja az volt, hogy az egymást régen látott családtagok, barátok, ismerősök összejöjjenek egy jó hangulatú délutánra és a közös emlékek megidézésével felfrissítsék a szülőfalu iránt érzett szeretetüket.

Balogh Ernő, Velemér polgármestere köszöntőjében így fogalmazott:  -A legtöbb ember szívében a szülőföld különleges helyet foglal el. Ha az Őrségben körülnézünk, büszkén mondhatjuk, hogy szerencsések vagyunk, amiért ilyen helyen élhetünk. A völgyben patak csörgedezik, a domboldalakat gyönyörű erdő borítja, a levegő tiszta. Mondhatnánk: mi többet kívánhat magának az ember? A valóság persze nem ilyen egyszerű: sokan megélhetésük vagy folyton újat kereső emberi természetük miatt elmentek. Az élet ilyen: néha el kell távolodni, hogy értékelni tudjuk a szülőföld szépségét, gazdagságát. A mai nap a megerősítésről szól, mert aki elment innen, annak éreznie kell, hogy élete végéig ide tartozik és mi mindig hazavárjuk - mondta a polgármester, majd azt is hozzátette:  az emlékek felidézése újra közösséget és kapcsolatokat teremt Veleméren. Ezekre az élményekre a településen maradottaknak és az elszármazottaknak is nagy szükségük van.

Ozsváth Imre református lelkész és Dóka Ferenc plébános igei köszöntője és áldása után V. Németh Zsolt szólt az egybegyűltekhez. Az országgyűlési képviselő Szabó Magda szavait idézte, aki szerint a szülőföld az, ami fölött az ég szélesebb, mint bárhol máshol, ahol megnyugodhat az ember, ahol a víz a legjobban oltja a szomját, ahol teleszívhatja a tüdejét igazi friss levegővel. 

- Az elszármazottakban él az igény, hogy távol szerzett élményeikről, tapasztalatikról szülőfalujukban is beszámoljanak, az itt maradottak pedig őszinte érdeklődéssel követik a sorsukat, és hazavárják őket. A hazavágyás és a hazavárás egymást feltételezik, és ez így van jól - zárta szavait a képviselő.