A történelem ritka csillagállása - így emlékeztek Körmenden

-Miért is volt olyan nagyszerű nap 1848. március 15-e? Elsősorban azért, mert olyan főszereplői voltak, mint Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József vagy éppen Korányi Frigyes. Kivételes fiatalemberek, sokféle tehetséggel megáldva, akik ugyan nem a semmiből tűntek fel ekkor hirtelen, de ezen a napon szerveződtek valami újfajta egységbe. Erre szoktuk azt mondani, hogy „ritka csillagáldás” a történelemben. Fiatalemberek, akiket nem a dicsőség és a hírnév iránti vágy mozgatott, hanem a forradalmi cselekvésbe vetett hit. Akik nem fölötte álltak a tömegeknek, hanem együttes küzdelemre buzdítottak – mondta ünnepi beszédében Bebes István, Körmend polgármestere, majd hozzátette: a márciusi ifjak 1848-ban összefogtak és hitték, hogy a sorsuk és jövőjük a saját kezükben van. -Az erőfeszítéseik eredményét érezzük mi is. Körülnézve ma Európában, azt látjuk, hogy nincs még egy olyan nemzet, amelynek emlékezetében a negyvennyolcas forradalom ennyire elevenen és ennyire pozitívan élne, mint a mi emlékezetünkben. Ez nem véletlenül van így. A magyar forradalom ugyanis nem pusztított, nem rombolt, hanem alapokat teremtett: ezeken az alapokon épült fel a mai polgári Magyarország, mindannyiunk Magyarországa, hazája.

Az ünnepségen műsort adott a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes és a Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói, közreműködött a Városi Vegyeskar, a Városi Fúvószenekar és a Batthyány Lovas Bandérium. Kossuth Lajos szobránál, valamint a szabadságharc körmendi hőseinek emlékművénél koszorúzásra került sor.

Zárásként Kossuth Kaszinót tartott a Batthyány Örökségközpontban a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, a muzsikát a sárvári Regős együttes szolgáltatta.