Mindszenty József portréját helyezték el a szombathelyi Székesegyházban - fotók

Mindszenty József Csehimindszenten született 1892-ben. Nyolcvan évvel ezelőtt nevezték ki veszprémi püspöknek, 1944. március 4-én. Ebből az alkalomból, rá emlékezve került ide Schmidt Béla egykori Vas vármegyei festőművész Mindszenty bíborosról készült leghíresebb portréját a Szent Márton mellékoltár előtt helyezték el egy állványon.

Az egyház Mindszenty portréval kapcsolatos céljait és a kép jelenlétéből adódó lehetőségeket dr. Székely János megyés püspök írta le – gondolatait dr. Perger Gyula, a Székesegyház plébánosa, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója olvasta fel.

Mindszenty boldoggá avatási eljárását segíti, ha imádkoznak hozzá és az ima valóra válik

 Ezek szerint Ferenc pápa elrendelte Mindszenty bíboros életszentségét, aki az evangéliumot különleges módon valósította meg, és méltóvá vált a katolikus hívek egyénileg gyakorolható tiszteletére. A boldoggá avatási eljárása folyamatban van, ehhez szükség van egy olyan csodás imameghallgatás elismerésére, amely ima valóra válása a bíboros égi közbenjárására következett be. 

A megyés püspök kéri ezért a paptestvéreket és az egyházmegye hívő közösségét, hogy teljes bizalommal forduljanak a tiszteletre méltó bíboros felé. Hasonló képelhelyezésekre más templomokban is van lehetőség, csak azt kell kerülni, nehogy oltárképnek látsszon a kitett ábrázolás, lehetőség szerint oldalhajóba vagy oldalkápolnába tegyék, semmiképpen ne a templom szentélyébe. Virágokat, koszorúkat, imaszövegeket lehet mellé tenni, de fogadalmi tárgyakat a boldoggá avatásig nem.

 A bíboros sok szálon kötődik az egyházmegyéhez

 Amint Perger atya felidézte: Mindszenty bíboros alakja sok szálon kapcsolódik az egyházmegyéhez. Csehimindszenten született, Szombathelyen a premontrei gimnáziumba járt, az itteni szemináriumban készült a papi hivatására. Azután Rábapatyon lett káplán, majd Zalaegerszeg plébánosa volt. 34 plébánia vagy lelkészség, 8 egyházi iskola és 3 kollégium alapítása fűződik a nevéhez, de alapított idős otthont is. Minden évben 35 rászoruló diák taníttatását finanszírozta. 

A Notre Dame nővérek segítségével leánygimnáziumot hozott létre. A diktatúra idején védte az üldözötteket, szót emelt a jogaitól teljesen megfosztott zsidóság érdekében, küzdött a háború okozta borzalmak minimalizásáért, az egyház szabadságáért, az egyházi iskolákért, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásáért, az erkölcsi értékekért, Istenért, egyházért, hazáért. Mindszenty a hit ragyogó tanúja volt a vérzivataros 20. században. Tisztelete segíti az általa hűségesen szolgált hívő közösség, szeretett szülőföldje és az egész magyar nép megszentelődését, valamint boldoggá avatásának mielőbbi megvalósulását.

 A szentmisén Mindszenty utóda és rokonai is részt vettek

 Dr. Székely János a misén elmondta: hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért.

A szertartáson részt vett Márfy Gyula nyugalmazott érsek, aki Veszprémben Mindszenty utóda volt, Pehm László kanonok, Mindszenty rokona, és más rokonok is eljöttek Csehimindszentről, Csipkerekről és szombathelyről – őket a püspök külön köszöntötte.

Mindszenty pásztor akart lenni, mindig a szegényeket, gyengéket segítette

 A szentmise során felelevenítette a családtörténetet is, beszélt Mindszenty édesapjáról, aki a falu közbírája és közgyám volt, bátor, egyenes, hazáját szerető ember, aki sokat mesélt a fiának Hunyadiról, Kinizsiről, Zrínyiről is; az édesanyjáról, aki hat gyermeket hozott a világra, elsőként egy fiút, Józsefet, aztán öt lányt, akik közül kettő érte meg a felnőttkort. Mindszenty nagyon szerette és tisztelte az édesanyját, róla gyönyörű dolgozatot is írt. Felnőve sohasem felejtette el a szegénységet, hogy honnan jött. 

Puritán módon élt, mindenkinek segített, akinek csak tudott – ruhával, élelemmel is. Rengeteget dolgozott. Mikes János Bécsbe akarta küldeni tanulni, de ő pásztor akart lenni, nem tudós. Sok ezer híve volt, mindnek tudta a nevét, ismerte a családját. Heti kétszer böjtölt, gyakran a földön aludt, térden állva gyónt, védte a gyengéket, a kigúnyoltakat. Szót emelt a háború végén a meggyalázott asszonyok védelmében.

Amíg Mindszenty szabadlábon volt, a diktatúra nem tudott kibontakozni

 Dr. Székely János felidézte: amíg Mindszenty szabadlábon volt, addig a diktatúra nem tudott kibontakozni. Igaz volt őrá is: „Megverem a pásztort, elszélednek majd a nyáj juhai.” A diktatúra is így tett: 1948. december 26-án őrizetbe vették, és a börtönben rettenetes kínzás, megaláztatás, verések várták, mérget kevertek az ételébe, nem hagyták aludni… 

A visszaemlékezésében Mindszenty leírta: „Láttam mennyezetig vérrel befröcskölt pincéket, vízvezeték csövekre akasztottakat… A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak.” A püspök úgy fogalmazott a szentmisén: Mindszenty életét összetörték, de a lelkét nem tudták összetörni. A sok szenvedés lelke érdességét lecsiszolta, megnemesítette. Az ’56-os forradalom kiszabadította, az egyik legelső mondata a rádióban az volt: „senkivel szemben nem őrzök haragot a szívemben”. Úgy vélték: Mindszenty a börtönben szent lett.

Mindszenty: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért”

A mai Székesegyházban tartott szentmisén hálát adtak ezért a ragyogó életért, amelynek küldetését maga Mindszenty egy 1948-as lelkipásztori körlevelében (nem sokkal a letartóztatása előtt) így fogalmazta meg: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos.”

 II. János Pál pápa imádkozott Mindszenty sírjánál

 Dr. Székely János felidézte azt is, amikor II. János Pál pápa a bíboros sírjánál imádkozott Esztergomban, ezt mondta: „az egyház iránti hűség és a hazaszeretet legfénylőbb tanúságát hagyta ránk – emlékezete örökre áldott”. A püspök arra bíztatta a híveket: imádkozzanak azért, hogy ezek az értékek – Isten, egyház, haza –, amelyek Mindszentyt vezették, töltsék be a mai fiatalok szívét, és irányítsák a mi életünket is.