A gyógyulás helye – a nyugat-magyarországi Szent Vid kultuszról született 905 oldalas kötet

Vitus (Vid) segítőszent hazai kultusztörténetét és annak magyarországi központját, a Velem felett magasodó Szent Vid-kápolna történetét, újkori áhítatformáit és a perenyeiek fogadalmi zarándoklatát mutatja be a terjedelmes, 905 oldalas kiadvány az ismertető szerint. A 800-as években alapított Velem-Szentvid az Árpád-kor óta a kőszegszerdahelyi plébánia része. E búcsújáróhelyhez kötődő mirákulumok (csodatételek) 1643-tól kezdve több csodás gyógyulásról szólnak. A közeli Perenye népe az 1849-es kolerajárvány idején tett fogadalmat: a kór elmúlásáért könyörögve a Szent Vid-kápolnába zarándokolt. Kérésük teljesült, és az 1855-ös erős járvány idején már csak egy ember halt meg a faluban. A perenyeiek azóta minden évben szeptember utolsó vasárnapján, előénekeseik és előimádkozóik vezetésével, hűségesen megtartják őseik fogadalmát. A könyvben a szerző, Medgyesy S. Norbert PhD, habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, Perenye díszpolgára e gyalogos zarándokút állomásait, áhítatformáit, saját imádságait, helyi szöveg- és dallamváltozatban élő 26 népénekét kottával adja közre és elemzi. A kötetben elsősorban a perenyeieknek és más búcsújáróknak a Szent Vid-kápolnához és a zarándoklathoz kötődő 71 személyes vallomása, emlékezése, tanúságtétele is olvasható – e búcsújárás Perenye legsajátosabb, egyben hitet, erőt, identitást adó közösségi ünnepe. A kötet emellett térképeket, színes és fekete-fehér képeket, továbbá terjedelmes angol és német összefoglalást, személynév-, helynév- és zenei mutatót tartalmaz. A könyv lapjain Szent Vitus liturgiája Kovács Andrea egyházzene-kutató munkájaként, a bronzkori leleteket is megőrzött középkori Szentvid-vár története Fekete Mária és Kiss Gábor régészek kutatásaiból olvasható. 

Kiemelkedő jelentőségű eseménynek nevezte a könyvbemutatót a több mint 700 lelkes kistelepülés, valamint Kőszegszerdahely és Velem, sőt egész Vas vármegye számára is Gombos Bálint, Gencsapáti és Perenye plébánosa, kőszegi kerületi esperes. Kiemelte: az idén 175. alkalommal indulnak a perenyeiek éves fogadalmi zarándoklatukra, ezért is külön öröm, hogy a jubileumra megjelenhetett a könyv. Köszöntőjében dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök a hűség zarándoklataként említette a perenyeiekét, amely összeköt az ősökkel, az éltető gyökerekkel. – A zarándoklat tanít a hűségre, ezáltal gyógyít – fogalmazott. 

Dr. Kondora Bálint, a Vas Vármegyei Közgyűlés alelnöke emlékeztetett: 2014-ben jött létre a Vas Vármegyei Értéktár. A gyűjtemény korlenyomat, az értékek közül egy (Perenye népénekei, népszokásai és népi szertartásrendjei) a perenyei hagyományokkal foglalkozik. Az értéktár ajtaja nyitva van – megfontolandó, hogy a kiadványnak is legyen helye az értékpiramis valamelyik szintjén, mondta. 

Imre Viktória, perenyei polgármester beszédében először a szerzőt említette, aki 18 éves korában, 1995-ben kezdett el énekeket és régi szokásokat gyűjteni községükben. – Akiktől húsz éven át gyűjtött, már nincsenek közöttünk. A zarándoklatról szóló tudásukat a könyv dokumentálja. Másrészt részletesen elemzi is kincseinket és zarándokhelyünk sajátosságait. A mű a tudatosság könyve, amely pontos választ ad sok kérdésükre, és ami által még erősebben tudunk Szentvidhez és annak igazi lelkületéhez, ezáltal őseinkhez kötődni – mondta. Családi érintettségüket is szóba hozta: nem véletlen, hogy ritka betegséggel küzdő kisfiuk, Olivér Perenyébe született, amely a „gyógyulás helye”. 

Csire Lenke, a perenyei Szent Ágota-egyházközség világi elnöke; Mersich Istvánné Szigeti Borbála, a kőszegszerdahelyi Mindenszentek-templom sekrestyése és ifj. Kern István, a velemi Szent Vid-egyházközség világi elnöke köszöntője után a kötetismertetés következett.

Vaskosan tömör, ugyanakkor olvasmányos elemzés a könyv, amelynek szerzője több tudományág – történelem, vallásnéprajz és népének-kutatás – tényeire és összefüggéseire kitekintő művelődéstörténész. A kötet 12 fő és számos alfejezetből áll, az előszó után a védőszent, Vitus élete és tisztelet került a középpontba, majd a középkori vár, a kápolna és környéke, a Szent Vid hegy története olvasható. A szerző új kutatásának gyümölcse például a perenyei kolerajárvánnyal, a kegyhegy 19-20. századi vonzáskörzetével, áhítatformáival és a népénekekkel kapcsolatos rész. A kötet lapjain részletesen bemutatja a magyar színház-, dráma- és lelkiségtörténet egyetlen és eddig ismeretlen Szent Vid mártírdrámáját – egyebek mellett ezeket sorolta ismertetőjében dr. Soós Viktor Attila történész (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest). Kiemelte a kötet sokszínű forrásbázisát, valamint, hogy a szerző együtt szemléli a 17. és 20. századi történeti forrásokat és a saját, helybéli, 19 adatközlőtől rögzített néprajzi és népzenei gyűjtésének eredményeit, tanulságait. Hozzátette: Perenye és Kőszeghegyalja, sőt egész Vas vármegye népének felelőssége, hogyan sáfárkodik a kincsekkel. Valamint, hogy nemcsak a helyi, hanem a megyei értéktárban is helye van a 175 éves történetnek. 

Dr. Kővári Réka népzenekutató és egyházzenész (HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Budapest) a kötet zenei témájú fejezeteit mutatta be; dr. Horváth Sándor néprajzkutató (Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye, Peresznye) a néprajzi vonatkozásokat. A velemi Szent Vid kápolna esetében 1200 éves templomról van szó – dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész (Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvár) a középkori előzményekről, a kötet történeti fejezetéről szólt.