Megújult a Püspöki Palota díszterme - sok-sok fotóval, videóval

Szerdán délután három órakor zsúfolásig megtelt a díszterem, ahol meglepetésvendég volt Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Még az állóhelyek is elfogytak – sokan a terembe se jutottak be. Az érdeklődés érthető is volt: Maulbertsch születésének 300. évfordulójára megújult a Püspöki Palota díszterme.

Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Dr. Székely János megyéspüspök. Elmondta: a Püspöki Palota eddig is, ezután is nyitva áll a látogatók előtt. Szeretné, ha egy „atyai ház” lenne mindenkinek: papoknak, hitoktatóknak, zenei és művészeti alkalmakra érkezőknek. Ismertette a jelenlévőkkel a freskó részleteit, világi és egyházi szimbólumait, jelentéseit. Láthatók itt a tízparancsolat kőtáblái éppúgy, mint a hétpecsétes könyv, de ábrázolják Sába királynőjét is, mint a megvilágosult pogányok jelképét. Savaria életére, valamint szentjeire (Quirinus és Márton) is utalnak részletek. A kontinensek, az isteni fény és az egyház szimbóluma, a női alak egyaránt megjelennek. Végül köszönetet mondott a felújításban résztvevőknek – kiemelten is dr. Perger Gyulának, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatójának, akit júniusban a papszentelés alkalmával kanonoknak léptetett elő, és aki anno felfigyelt a romlásra, és sürgette, majd vezette a felújítást.

Tarr György restaurátor-művész mesélt a történelmi előzményekről, Szily János püspökről, aki a megbízást adta a nagy munkára. Szót ejtett Maulbertsch művészetéről, stílusáról – és a korszakról, melyben alkotott. Beavatott a felújítás részleteibe is, és ismertette a nehézségeket is. Sok helyütt málladozó, levált vagy besötétedett, megfakult részletek vártak megújhodásra, de gondot okozott a bejutó nedvesség is. Az elkészült mestermű immár a régi fényét, pompáját adja vissza az alkotásnak, mindenki örömére.

Franz Anton Maulbertsch festőművész születésének 300. évfordulójáról emlékeztek meg Európa-szerte idén június 7-én, többek között Szombathelyen is. A késői barokk és rokokó jeles képviselője számos helyen munkálkodott a Habsburg-birodalom területén belül. Hazánkban is sok városban, többek között Zircen, Sümegen, Óbudán, Székesfehérváron, Pápán és Kalocsán találhatók meg művei, de Pozsonyban és Kolozsváron is látható több műve. Szombathelyen a Püspöki Palota és a Székesegyház őrzi keze nyomát.