2024.10.09. 14:20
A magyar szülők kétharmada szerint még mindig oké megverni a gyereket
Többek között ez is elhangzott a Védd a gyermeket! szakmai konferencián, amit a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény szervezett csütörtökön. A délután során a gyermekbántalmazás megelőzése, felismerése és a jelzési kötelezettség fontossága volt a fő téma. Több szakértő tartott előadást, köztük dr. Gyurkó Szilvia, Magyarország egyik legismertebb gyermekjogi aktivistája is.
Gyurkó elmondta, hogy bár Magyarországon 2014 decemberében elfogadták a gyermekbántalmazás zéró toleranciáját kimondó törvényt, a társadalmi hozzáállás még mindig megosztott. Egy kutatás szerint a magyar szülők 66%-a úgy véli, hogy a gyerekek fizikai fenyítése elfogadható nevelési eszköz.
„A gyerekek véleménye is ezt tükrözi. Egy angol kutatásban azt kérdezték tőlük, hogy egy pofont vagy egy tízperces lelki fröccsöt választanának-e inkább, és a legtöbben a pofont választották. Két indokuk volt: azon gyorsan túl lehet esni és hogy utána a szülő a bűntudata miatt elhalmozza őket ajándékokkal vagy más extrákkal” – magyarázta a gyermekjogi szakértő.
Az ilyen típusú bántalmazás azonban komoly károkat okoz. Gyurkó szerint egy pofon is képes mélyen traumatizálni a gyereket, maradandó lelki nyomot hagyhat. Szintén aggasztó, hogy a családok felében előfordul valamilyen formában a gyermekbántalmazás, legyen az fizikai, érzelmi vagy szexuális. A verbális bántalmazás gyakran észrevétlen marad, de ugyanolyan súlyos következményekkel járhat.
„Egy szóbeli megalázó megjegyzés, például egy összehasonlítás a testvérrel, hosszú távon rombolhatja a gyermek önbecsülését és önértékelését” – figyelmeztetett Gyurkó.
Az érzelmi bántalmazás, mint „láthatatlan seb” ugyanúgy rombolja a gyermek lelki világát, ahogyan a fizikai erőszak. Gyurkó Szilvia egy kutatás eredményeire hivatkozva kifejtette: „A trauma hatásai egyértelműek, ugyanaz az agyterület aktiválódik érzelmi és fizikai bántalmazás során is. Egy olyan gyermek, aki szemtanúja a családon belüli erőszaknak, ugyanúgy áldozat, mintha közvetlenül őt bántalmazták volna.”
A konferencián szóba került a reziliencia is, az a képesség, amely segíthet a gyerekeknek feldolgozni a bántalmazás okozta traumákat. „Az egyik legfontosabb védelmi tényező egy gyermek számára, ha legalább egy olyan felnőtt van körülötte, akiben megbízhat, aki elfogadja őt olyannak, amilyen. Ez a legerősebb reziliencia-faktor” – emelte ki a gyermekjogi szakértő. Hozzátette, hogy a gyermekeknél a legnagyobb kockázatot a kiszámíthatatlanság jelenti: ha nem tudják, mi fog velük történni, az súlyosan rombolja az immunrendszerüket és pszichés ellenállóképességüket. Ma Magyarországon 400 ezer gyerek él alkoholbeteg szülővel, és ezek a gyerekek folyamatosan kiszámíthatatlan légkörben nőnek fel, ami súlyosan rombolja a stresszel való megküzdést és ugyanúgy elrabolja a gyerekkort, mint a bántalmazás.
Minden bántalmazott vagy bántalmazás tanújává váló gyermek életéből idővel elveszik a fény. Nagyon sok abuzált emberekkel dolgoztam együtt pályafutásom során, és akár fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazást szenvedtek el, egy közös volt bennük: túlélő üzemmódba kapcsoltak és az élet örömére való képességük megszűnt létezni. – világított rá.
Az előadáson elhangzottak komoly figyelmeztetések voltak arra, hogy a gyermekekkel való bánásmódnak sokkal tudatosabbnak kell lennie.
„Nem elég, hogy nem bántjuk a gyerekeket. Az a cél, hogy mindent megtegyünk, hogy kibontakoztathassák a képességeiket, és azzá a felnőtté váljanak, akiknek születtek” – emelte ki dr. Gyurkó Szilvia.
Hogyan ismerjük fel a gyermekbántalmazást?
Gyurkó Szilvia előadásában kiemelte, hogy a gyermekbántalmazás jelei sokszor nem egyértelműek, és a legfontosabb az, hogy figyeljünk a viselkedésbeli változásokra. „Nem csak a testi sérülések utalnak bántalmazásra” – fogalmazott.
A gyermek alvászavara, evészavara, hirtelen változása a viselkedésben mind figyelmeztető jel lehet. A szexualitással kapcsolatos életkorát meghaladó ismeretek is intő jelnek számítanak. Gyakran a gyermek rajzaiban vagy játékaiban jelennek meg az erőszak jelei – például ha a babákkal erőszakos vagy szexuális tartalmú jelenetet játszik el, akkor is érdemes felkapni a fejünket.
Legyen szemünk arra, ha a gyerek megváltozott! – hangsúlyozza dr. Gyurkó Szilvia.
Amit még kiemelt, hogy a kortársak közötti nagyhangú, másokat bántalmazó gyereket vagy kamaszt sok esetben otthon bántalmazzák. Az erőszak alkalmazása egy kommunikációs nyelv és ezt tanulja el a négy fal közül. - Ha egy gyerek problémás, kezelhetetlen, bántja a kortársait, mindig nézzünk a dolgok mögé és térképezzük fel, miért viselkedik így, mi lehet az ok. Mert mindig van.– zárta gondolatait.
