Rezzenéstelen csendben és mély áhítattal hallgatta a közönség a 165 éves Concordia ünnepi előadását (galériával)

A 44 fős tagságból 38-an jelen voltak a Jurisics-vár Lovagtermében – határozatképes volt az ünnepi díszközgyűlés, melynek első napirendi pontjaként Ősz Henriett elnök köszöntötte a tagságot. – Százhatvanöt évre próbálunk ma visszatekinteni, kapcsolatot találni azokkal az elődökkel, akik 1859-ben 12 dalossal és Möszl Lajos evangélikus néptanítóval útjára indították az akkor Concordia névre keresztelt kórust. Emlékezünk az időközben velünk tartott szeretett karnagyokra, a dalosokra, akik a kórussal tartottak. A hullámvölgyekre, elcsendesedésekre és újjáéledésekre. A Barátság kórussal való egybeolvadásra és a kórus újkori hordozóira, a koncertekre, sikerekre, utazásokra, történetekre – mondta. 

Bakos György, Kőszeg Életműdíjasa soha nem énekelt a kórusban, mégis ezer szállal kapcsolódik ahhoz. Már szakdolgozata kapcsán elkezdte a Concordia emlékeinek őrzését. A hallgatóságnak a kórus múltjáról beszélt, „a széthulló világba lámpásként érkezett néptanító” Möszl Lajos alapításkori „igéjével” kezdve az emlékezést: “Nem művészséget keresünk, egyszerű dal és egyezség legyen legszebb díszünk.” Folytatva azzal, hogy a dalárda első országos hírű fellépését 1863 hozta meg. A sok-sok emlékből rendkívül gondosan összeállított időutazáson felidézte a karnagyok és elnökök működését, az egyesületi lét kibontakozását, a vegyes kar létrehozását, szerepléseket és minősítéseket, elismeréseket, a népszerű és nagy hírű kórus dicsőséges és nehéz éveit egyaránt. 

Az egyesület jelenéről Szilágyi Miklós karnagy, szakmai vezető számolt be, aki 2013-ban vette át a karmesteri pálcát. Ahogy Bakos György megjegyezte: nála már nem érvényes az 1859-es „nem művészséget” jelige. A karnagy hangsúlyozta: a kórus tagsága a elmúlt 16 és fél évtized alatt mindig felülkerekedett a problémákon, mert fontos volt nekik a közösség, a közösen létrehozott érték. – Túl vagyunk egy világjárványon, van egy kórusfesztiválunk. Ismét négy szólamú vegyes kar lettünk és közösség, együtt sírva, nevetve és örülve – mondta. Kórustársainak az elődök nyomán útravalóként azt fogalmazta meg Szilágyi Miklós: „Érték legyen, mit teremtünk. Gyönyörű dal és egyezség legyen legszebb díszünk.”

Emléklapok átadásával folytatódott a Concordia ünnepe

Búcsúzik a tagságtól, a kórusban való énekléstől és az egyesületi munkától Bertáné Horváth Ágota, aki énekese, zongora- és orgonakísérője, tíz évig helyettes karnagya és egyesületi elnöke is volt a kórusnak. Elsőként őt köszöntötték, majd dr. Virág Máriát, aki 1963 és Weidl Tamásnét, aki 1964 óta tagja a kórusnak. A jubiláló egyesületnek mások mellett Básthy Béla polgármester is gratulált.

Este zsúfolásig megtelt az evangélikus templom. Baranyay Csaba evangélikus lelkész, esperes és Básthy Béla gondolatai és két bevezető zenedarab – fohász, ima – után rezzenéstelen csendben és mély áhítattal hallgatta és élte át a közönség Dietrich Buxtehude orgonista, zeneszerző Membra Jesu Nostri című embert próbáló oratorikus művét. 

A barokk remekművet mintegy hetvenen adták elő Varjaskéri Anita (szoprán); Horváth Enikő Sára (mezzoszoprán); Mátyássy Gábor (tenor); Mizsei Zoltán (basszus); a Kőszegi Vonósok (művészeti vezetőjük Scheer Bernadett); dr. Király Péter (narráció) közreműködésével. Vezényelt Szilágyi Miklós. Hatalmas sikert aratott a darab, amely után a kórus ráadásszámmal is megörvendeztette a közönséget. 

• Nézze meg galériánkat az evangélikus templomban készült fotókból!