Erdődyek emlékezete Vépen – Levéltárakban őrzött iratok - fotók

A tudományos igényességet megcélozva a korábbi években szó esett már az Erdődy nagyasszonyokról, a főurakról; a korabeli étkezésről és művészettörténeti megközelítés is vizsgálta a család egyik ágát. Ezúttal a források, a levéltári kutatás lehetőségei kerülnek fókuszba. A vépi, a galgóci és a vörösvári Erdődy-família birtokközpontjaihoz is tartozott levéltár, összegyűjtésüknek kalandos útja volt. Ma már kutathatók és értékes információkat adnak – mutatott rá bevezetőjében Dömötör Gábor, a helyi értéktár bizottság elnöke. 

Kovács Eszter főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára), a vépi értéktár tagja hazai közönség előtt Erdődy-iratok a nemzet levéltárában címmel tartott előadást. Elsősorban a vasi levéltárban őrzött iratokról szólt. Még előbb a magyarországi levéltári rendszerrel ismertette meg a közönséget. Előadása második részében az Erdődy család levéltárai kerültek szóba – az irathagyaték Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon kutatható. 

Dr. Csermelyi József főlevéltáros (Evangélikus Országos Levéltár) a bécsi Erdődy levéltár történeteiből hozott a városba.

Elsőként az ottani maradandó értékű irategyüttes történetét ismertette a galgóci előzményektől kezdve a levéltár középkori anyagának digitalizálásáig és magyarországi kutathatóvá tételéig. A második részben pedig néhány 15-16. századi oklevelet és az ezekben rejtőző történeteket mutatta be. Kettő Vép történetéhez kapcsolódott: az egyik az 1464. évi megerősítése a Mátyás király által 1462-ben adományozott vámmentességnek. A másik egy 1517. évi sikertelen birtokba-iktatási kísérlet, melynek főszereplői Vép köznemesi lakói, a Nemesvépi család tagjai voltak. Ellenfelük pedig Erdődy Péter, a monyorókeréki uradalom birtokosa. 

Az esten közreműködtek Buti Zsanett zongoraművész és tanítványai – Lajos Emília és Oszkó Vencel –, valamint Sebestyén Péter csellóművész.