Gazdag Erzsi gyermekei vagyunk mindannyian

Tudják-e, hogy nem is akármilyen dallammal énekeljük ezt a kedves kis dalt? Kodály Zoltán zenésítette meg! Amint például az „Ürgeöntés”, a „Házasodik a vakond”, a „Lepkeesküvő” és az „Egy kis malac röf-röf-röf” című Gazdag Erzsi által írott verseket is. 

Nincs Magyarországon olyan gyerek (és felnőtt), aki ne tudná Gazdag Erzsi egy-egy költeményét. Sőt: ma már dédanyák lehetnek, akik először tanulták és mondták rímeit, és dalolták a Kodály Zoltán megzenésítette költeményeit. Ez a költészete játékos, könnyen tanulható. Néhány a legnépszerűbbek közül: Volt egyszer egy Mesebolt, Hóember, Itt a farsang, áll a bál, Hóember, A cinege cipője, A kiskakas rézgarasa, Az üveggolyó, A bohóc köszöntője, A méhecske inge – kinek melyik rémlik egykori óvodai fellépéseiből?

Gazdag Erzsi életében megjelent kötetei 

• Üvegcsengő: 1938, 
• Palika flótája: 1954, 
• Mesebolt: 1957, 1961, 1967, 1978, 1984; 
• Száll a sárkány: 1959, 
• Hívogató: 1967,
• Egérlakta kis tarisznya: 1970, 
• Ringató: 1974, 
• Mézcsorgató: 1981, 
• Bíztató: 1986,
• halála után: Meseforrás: 1990

pótolhatatlan alapanyagként szolgálnak a kisgyermekkori irodalmi, zenei és szép beszédre neveléshez. A hazai óvodákban máig több mint ötven versét tanítják tucatnyi kötetből; a gyermekek pedig örömmel sajátítják el az erős zeneiségű, képekben gazdag, egyszerű nyelvezetű költeményeket. 

Az óvónőkön kívül a tanítónők is alkalmazzák

Megkérdeztünk óvónőket:, és kiderült: az óvodapedagógiai köteteken kívüli verseket is tanítanak még Gazdag Erzsi önálló versesköteteiből is, tetszés szerint.

 A költőnő versei szerepelnek továbbá a Nemzeti Alap Tantervben, főleg első-második osztályban, és megzenésített versei benne vannak az énekkönyvekben is. Gyakorló pedagógusok elmondása szerint a tanítónők a NAT-on kívüli verseket is vonnak be az oktatásba, különösen azokat, amelyeket a gyerekek az óvodából jól ismernek és szeretnek, így  felhasználhatják a „ráismerés örömét”, ezekre építhetik az új tanulnivalókat, ami megkönnyíti a munkájukat. 

Szeretik Gazdag Erzsit a tanítónők, mert érthető, közel áll a gyerekekhez, és jól lehet használni az érzelemviláguk, nyelvi kifejezésmódjuk fejlesztésében. A betűtanításnál is előkerülnek a versei, aktuálisan azok, amelyek szókincse tartalmazza a tanulandó betűt. Mivel a fantáziájukat megmozgatja, rajzórán is előkerülnek a művei, amikor illusztrációkat készítenek a versekhez. 

 A költőnő tiszteletére a szombathelyi Reményik Sándor Általános Iskola közel 30 éve rendez Gazdag Erzsiről elnevezett vers- és mesemondó versenyeket. 

A legnagyobb tisztesség és rang gyerekeknek írni

Az Életünk folyóirat rendszeresen megemlékezik róla. Ebben fejtette ki Cs. Nagy István költő-tanár – Gazdag Erzsi 50. születésnapja alkalmából–, miért nem másodrendű dolog, hanem a „legnagyobb tisztesség, a legnagyobb rang” gyermekirodaimat művelni, s ez a látszólag gyermeki világkép miképpen tükrözi mégis a teljes valóságot a „bűbájos realizmus” szemüvegén át. 

Gazdag Erzsi minden energiáját, teljes szívét a gyermekirodalomra áldozta

„Gazdag Erzsi a humánumot a gyermekversekben találta meg, s fejezte ki időtálló érvénnyel – írta Cs. Nagy István. – Nem volt kár, hogy minden energiáját, teljes szívét erre áldozta. Mert a szív, a becsület, az emberszeretet költője volt és maradt... Jó, megnyugtató jel ez a biztos melegítés, egyenletes világítás...”

Gazdag Erzsi munkássága előtt tisztelgett a szombathelyi bábszínház, amikor egyik legnépszerűbb kötetének címadó versébe öltözött, és lett Mesebolt Bábszínház a költőnő halálának 10. évfordulóján, 1997-ben; és ma már Gazdag Erzsi Terem is van benne. Színpadra állították anno Gazdag Erzsi egyik (Berzsenyi Dániel Könyvtárban őrzött) kéziratban maradt meséjét: a „Napóleon tolvaja, avagy Generális, generális, hová lett a bugyelláris?” című darab a Magyarországon állomásozó francia katonák életéből emel ki egy epizódot, amelynek végén a főszereplő Zsuzskának nagyon sok gyermeke született. 

Az írószövetség helyi elnöke volt

Gazdag Erzsi a „felnőttek világában” is sok feladatot talált. 1981-től a Magyar Írók Szövetsége Nyugat-magyarországi Csoportja elnöke volt. A visszaemlékezések szerint a kortársai tisztelték, mert a költőnői státusz eléggé ritka volt akkoriban Magyarországon, és mert mindenkivel tudott a maga nyelvén beszélni, sokféle embert, többféle nemzedéket, irányzatot össze tudott fogni az írócsoporton belül. Neki köszönhetően kapott helyet az Életünk szerkesztősége és mellette az írószövetség helyi csoportja Szombathelyen a Grünwald-házban. Ambrus Lajos író így emlékszik egy interjúban: „A hivatalnokok, megyei vezetők haptákban álltak előtte. Számára az írócsoport megléte nem személyes ambíciók kiélését jelentette, hanem egyfajta irodalmi életet, amelyben rendezvények voltak… Kellene megint egy Gazdag Erzsi-féle integráló személyiség, aki a gyerektől a postásig, a hivatalnoktól az írótársig mindenkivel képes kommunikálni.”

A Berzsenyi könyvtárban dolgozott, mellette lakott

Az Életünk szerkesztősége már jó évtizede nem a Forgó közben van, hanem a Dr. Antall József téren, a Berzsenyi Dániel Könyvtár harmadik emeletén. A költőnő 1961-től dolgozott itt nyugdíjazásáig. A második emeleti olvasóteremben egy üvegvitrinben kiállítás idézi az alakját és műveit. Az ablakból kitekintve rálátni a Petőfi utca 45. számú házra – alul a tüdőszűrő állomás – ahol utolsó éveiben lakott.

Ezen épület falára Gazdag Erzsi 100. születésnapja alkalmából − a Szombathelyi Szépítő Egyesület pályázata jóvoltából − 2012. november 14-én emléktábla került. A nyitott kis ablakon át a Meseboltba pillantó, lepkét, virágot is megformázó, rézdíszítésű mű Lieb Roland képzőművész munkája. 

Gazdag Erzsinek gyermeke nem volt, örököse a Magyar Állam lett. A szombathelyi Jáki úti temetőben a várostól díszsírhelyet kapott. 

Gazdag Erzsi a városé, az országé, az utókoré

Miközben saját gyermeke nem volt, egy kicsit mindenki a gyermeke a versei által. Így lehet, hogy mindig van a nyughelyén virág, valakik mindig mécsest gyújtanak a sírján. A költőnő a közösségé – a városé, az országé –, az utókoré, amely addig fog tartani, amíg valaki emlékszik még kedves-játékos, fülbemászóan dallamos soraira. „Gazdag Erzsi emlékezete” Vas Vármegyei Érték.