Van-e hozzád Használati utasítás? – avagy: miért nem értjük egymást?

A Mathias Corvinus Collegium szombathelyi képzési központja a Szülők Akadémiája sorozatban ismét szakmai rendezvényt tartott. A meghívott vendég Limpár Imre tanácsadó, szakpszichológus volt. Izgalmas és változatos előadásában az egymás iránti megértés került fókuszba. Kérdései és válaszai néha erősen elgondolkodtattak, máskor megnevettették a nézőket. Mindennapjainkban ugyanis – ki ne érezné? – gyakran elbeszélünk egymás mellett. Érvényes ez a társas kapcsolatokra éppúgy, mint szakmai közegben. Az előadó először az okokat kereste és mutatta be: volt-e egyáltalán híd? Ha igen, mi történt vele, és ha nem: miért nem?

Hidak egymás megértése felé

Háromféle híd vezethet egymáshoz: első (és alap) kommunikációs híd (például a nyelvtani közeg). A második híd a gondolati, vagyis a kognitív híd. Ez utóbbi arról szól, hogy mennyire értjük egymást? A harmadik híd pedig az érzelmi (vagy emocionális) híd. Ebbe természetesen sok minden beletartozik. Fontos része egymás meghallgatása, de még az egymás felé vetett tekintet, a szemkontaktus fenntartása is.

Manapság lassan elcsépelt szó az önismeret: mégis, ez az egyik fontos alap. Amikor egy elektromos készüléket vásárlunk, több tucat oldalon keresztül olvashatjuk el a mellékelt Használati útmutatót. Ha belegondolunk, egy ilyen berendezésnél nagyságrendileg bonyolultabb az ember, a társunk, családtagunk, barátunk, kollégánk. Egymáshoz, egy másik, élő, gondolkodó és érző emberhez még sincsen használati útmutatónk! És nincs hozzánk sem – kivéve persze, ha vesszük a fáradságot, és írunk ilyent. Tessék írni! – javasolta. Egészen érdekes lehet saját magunk számára is – és mások számára is.

Rengeteg mindenre van kapacitásunk az életben. Időt, pénzt és energiát áldozunk számos dologra, hobbira, fontosnak vélt elfoglaltságra, háziállatra, autóra stb. Vajon van elég kapacitásunk a figyelemre, beleértve a társunkat is? Milyen a világhoz való kapcsolatunk és milyen az egymáshoz való kapcsolatunk? Megfogalmaztunk-e Általános Szerződési Feltételeket (vagyis ÁSZF-et)? Ezt is érdemes megírni, és akár közzé is tenni társunk számára. Emberek és emberek között nagy különbségek tudnak lenni. És amikor nem értjük egymást, nem ritka, hogy előtérbe kerül a 4P effektus (puffogás, pampogás, picsogás és panaszkodás).

Gyakorlati tanácsok

Amikor céges környezetben nem értjük egymást, figyeljük meg, hogy ki hogyan viszonyul a munkahelyhez! Még olyan apró részlet is számíthat, mint a ragozás. A cégben dolgozom, vagy a cégnél, vagy a cégnek? Egészen más hozzáállást, ragaszkodást, elkötelezettséget tükröz a három kifejezés… De más helyzetekben is ajánlott tisztázni a fogalmakat. Példa erre a mikró vagy makró család. Ki mit ért a „családszerető vagyok” kifejezés alatt? Meghitt, zárt, bensőséges közösséget vagy esetleg több tucat embert egy lakásban?

A kommunikációs defektek során gyakran előfordul, hogy nem tudunk szempontot váltani, vagyis belehelyezkedni a másik fél nézőpontjába. Érdemes élni a visszakérdezés technikájával: Jól értettelek? Ezt értetted az alatt, amit elmondtál, vagy inkább valami mást? A „notesz-technika” is segíthet: egy esemény után felidézni kommunikációnkat, két fő szempontból. Egyrészt: mi volt jó, másrészt mi az, amit másként kellett volna csinálnom? Fontos a prevenció, vagyis az, hogy ha lehetséges, előre felkészüljünk egy-egy adott kommunikációs helyzetre Igyekezzünk megelőzni azokat a hibákat, amelyek – úgy véljük – előfordulhatnak. Egy kommunikáció után érdemes visszaemlékezni, hogy mi volt a beszélgetés fénypontja és mi volt a mélypont?

Megtudtuk:

• mik az okok
• mik a hidak alapjai
• mit tehetünk