Hadas Kriszta tragédiája: milyen előjelei vannak a szívrohamnak és mikor vagyunk veszélyeztetettek?

Egyetlen pillanat alatt veszítette el az ország Hadas Kriszta televíziós riportert, aki a piacon lett rosszul bevásárlás közben, a kiérkező mentők pedig már sajnos nem tudták megmenteni az életét. A halál oka szívroham, ebben a cikkben pedig áttekintjük, hogyan ismerhetjük fel az intő jeleket, kik tartoznak a veszélyeztetett csoportokba, és mit tehetünk, hogy csökkentsük a kockázatot.

Szívroham előjelei: amikor a test jelez

A szívroham, más néven szívinfarktus, akkor alakul ki, amikor a szívizom egy része nem jut elegendő vérhez és oxigénhez. Ez általában a koszorúér-betegség, vagyis az erek szűkülete vagy elzáródása miatt történik. Az amerikai kutatóközpont, a Centers For Diasease Control and Prevention kutatásai szerint az alábbi tünetek esetén érdemes azonnal orvosi segítséget kérni:

• Mellkasi fájdalom vagy nyomás: A szívroham során gyakran érezhetünk fájdalmat a mellkas közepén vagy bal oldalán. A fájdalom többnyire folyamatos, nyomó, szorító vagy telítettségérzetet kelt, és általában hosszabb ideig tart, illetve vissza-visszatér.
• Gyengeség és szédülés: Szívroham előtt gyakran jelenik meg hirtelen gyengeség, szédülés, sőt ájulásérzés. Ezt hideg verejtékezés is kísérheti.
• Sugárzó fájdalom: Az állkapocsban, nyakban, hátban, valamint az egyik vagy mindkét karban jelentkező fájdalom szintén figyelmeztető jel lehet.
• Légszomj: Gyakran a mellkasi panaszokkal egy időben jelentkezik, de néha már korábban is felléphet.
• További tünetek: A szokatlan vagy megmagyarázhatatlan fáradtság, hányinger vagy hányás különösen nőknél gyakori kísérő tünetek.

Csendes szívroham: veszélyes észrevétlenség

Létezik a szívrohamnak egy csendes formája is, amelynél az érintett személy nem tapasztal tipikus tüneteket. Enyhe mellkasi diszkomfort, gyomorégés, hányinger, hányás vagy légszomj jelentkezhet, amelyek könnyen összetéveszthetők egy enyhe emésztési zavarral vagy influenzával. 

Ez a „néma” infarktus ugyanolyan súlyos szívizomkárosodást okozhat, mint a klasszikus szívinfarktus, és ritmuszavarokat, illetve egyéb, akár életveszélyes szövődményeket idézhet elő.

Kockázati tényezők: mi növeli a szívroham esélyét?

Számos tényező hozzájárulhat a szívroham kockázatához. Egyeseket nem lehet befolyásolni, mint az életkor vagy a családi hajlam, ám sok tényezőre mi magunk is hatással lehetünk:

• Magas vérnyomás: A magas vérnyomás károsítja az ereket, növeli az érelmeszesedés és az érszűkület kialakulásának kockázatát, ami a szívizom vérellátását rontja.
• Magas koleszterinszint: A felesleges koleszterin lerakódik az artériák falára, így szűkítve azokat. Ez akadályozza a szív vérellátását és növeli az infarktus kockázatát.
• Dohányzás: A dohányzás károsítja az ereket, növeli a vérnyomást és a vérrögképződés kockázatát, ami kritikus rizikófaktor.
• Cukorbetegség: A vérben lévő magas cukorszint szintén érfalkárosodást okozhat, ezért a cukorbetegek fokozottan veszélyeztetettek.
• Elhízás és helytelen táplálkozás: Az elhízás és az egészségtelen táplálkozás tovább terheli a szívet, és növeli a magas vérnyomás, valamint a magas koleszterinszint esélyét.

A stressz is kockázati tényező?

A stressz nem csupán lelki teher, hanem testi következményekkel is járhat. Egy nagyszabású tanulmány, az INTERHEART-kutatás szerint a szívinfarktusok húsz-harminc százalékában a krónikus lelki stressz is közrejátszik. A stressz emeli a vérnyomást, károsítja az érfalakat és elősegíti a meszes plakkok lerakódását az artériákban. A mindennapi feszültség, a nehéz élethelyzetek és a folyamatos munkahelyi nyomás mind hozzájárulhatnak a szívroham kialakulásához. A relaxációs technikák, a meditáció és a megfelelő pihenés segíthetnek a stressz csökkentésében, és ezzel a szívroham kockázatának mérséklésében is.

Mit tehetünk, ha felismerjük a jeleket?

A szívroham jeleinek észlelésekor gyors cselekvésre van szükség. Dr. Sztancsik Ilona kardiológus nyilatkozott a Házipatikának, itt hangsúlyozta, ha a leírt tüneteket tapasztaljuk, akár magunkon, akár valaki máson, az alábbiakkal csökkenthetjük a kárt:

• Azonnal hívjon mentőt: A gyors orvosi beavatkozás csökkenti a szövődmények és a maradandó szívizomkárosodás esélyét.
• Maradjon nyugodt és pihenjen: Az érintett lehetőleg ülő vagy fekvő helyzetben maradjon, és kerüljön minden fizikai terhelést, amíg a mentők megérkeznek.
• Ha van a közelben, vegyen be aszpirint: Az aszpirin gátolja a veszélyes vérrögképződést, vagy nitroglycerin tablettát, mely az anginás panaszokat oldja.
•  Ha más lesz rosszul a környezetében és a ha pedig a beteg nem lélegzik, nincs pulzusa, meg kell kezdeni az újraélesztést!