A gróf 15 év után nem tudott jobb tenyészállatokat venni a sajátjainál

Birkákat tartott, beltenyésztéssel, állatnemesítéssel foglalkozott gróf Festetics Imre (1764-1847), a Simaságon született, Kőszegen elhunyt nagybirtokos, akinek a genetika alapjait köszönhetjük.December 2-án, a 253. születésnapján ismét emléknapot és konferenciát rendeztek tiszteletére Vas megyei szülőfalujában. A vendégeknek hungarikum karcagi birkapöröltet főztek a rendezvényt befogadó művelődési ház udvarán.

Vas megye számára fontos, hogy Nyugat-Magyarországról indult az az állattenyésztési kísérlet, amiből kisarjadt a genetika, Festetics Imre használta ezt a szót először ebben az értelemben. Felismerte, hogy ez egy új természeti törvény, amely minden élőlényre érvényes, és amelynek a fejlődés szempontjából jelentősége van

– fogalmazott Szabó T. Attila biológus professzor, aki 15 évet tanított Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán.

Ő volt az egyik „tiszteletbeli Vas megyei” a konferencia előadói között – akik neves szakemberek, igazgatók és az ország jelentős egyetemeiről érkezett tanárok voltak –, a másik pedig Seregi János állatorvos professzor, aki 15 évig volt a megyében állatorvos (előbb Pornóapátiban, majd Vasváron), így ismeri a helytörténeti értékeket. 2014-ben javasolta, hogy emlékezzenek meg minden évben Festetics Imre grófról, és azóta is „motorja” ezeknek a konferenciáknak, amelyek előadásaiból köteteket szerkeszt. Eddig három könyv született, az idei, negyedik konferencia anyagait is tervezi kiadni, és mivel közeleg a genetika törvénye 1819-es publikálásának 200. évfordulója (2019), szeretné, ha már jövőre nemzetközi fórummá szélesítenék a programot. Seregi János megfogalmazásában: „ha Gregor Mendel volt a genetika atyja, Festetics Imre a nagyapja”, hiszen előbb leírta a genetika törvényét. Nem tudni Mendel ismerte-e a gróf híres cikkét a beltenyésztésről, mindenesetre Szabó T. Attila talált egy kulcsmondatot, ami a simasági juhtenyésztő uraság leírásában is benne van: „Fáradhatatlanul dolgozz, hogy megtudd, mit írt elő a természet önmaga számára.” Hogy miért nem idézte Mendel Festetics Imrét, arra Szabó T. Attilának ez a magyarázata: talán mert politikai szempontból egy osztrák szerzetesnek nem volt ildomos egy magyar grófot citálni.

A professzorokat Molnár László Simaság polgármestere mutatta be, aki nyilvánosan is köszönetet mondott Seregi Jánosnak mint a genetikus grófról való méltó megemlékezések előmozdítójának. Az idei konferenciát Ágh Péter országgyűlési képviselő nyitotta meg, kiemelve, hogy a községnek olyan vezetője van, aki figyel arra, hogy az itt élők ne felejtsék el a múltjukat. Hangsúlyozta, hogy a Festeticsek emlékének ápolása által a Vas megyei lokálpatriotizmus is erősödik. A képviselő részvételével koszorúzták meg a Festetics Imre emléktábláját, felidézve az élettörténetét.

A Festetics család nemcsak a ló- és juhtenyésztésben, a méhészetben, növénytermesztési, növényhonosítási kísérletekben volt kiváló, hanem ezek adminisztrációjában is. A kutatási előmenetelhez fontos törzskönyvi nyilvántartások már a 19. század elejétől vezetve voltak. Festetics Imre a második feleségével élt simasági birtokán és Kőszegen. 1803-ban fogott juhtenyésztésbe egy kis merinói nyájjal. 15 év beltenyésztés után elérte, hogy már nem tudott jobb tenyészállatokat vásárolni a sajátjainál, és az eredményeire mások is felfigyeltek. A Nemzeti Gazda című lapban 1815-ben tette közzé felhívását a „Juhtenyésztést Tökéletesítő Társaság” felállítására. A „Vasi Juhtenyésztő Társaság” (1815–1820) Európa második állatnemesítő szervezete volt.

A konferencián Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke könyvének szellemiségével volt jelen: „A vadászat nemes élvezete” című kötetét (amelyet Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból válogatva szerkesztett) Faragó Sándor professzor ajánlotta a résztvevők figyelmébe az elismert ornitológusról szóló előadásában, amelyből kiderült: Chernel István – lévén az édesanyja Festetics-lány – a simasági Festetics Imre leszármazottja volt.

A genetikus gróf bátyja, Festetics György alakját is felidézték a konferencián, mivel ő hozta létre 1797-ben Keszthelyen a Georgikont, Európa egyik első mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézményét. Ott végzett ugyanis Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter üdvözletét is hozta a konferenciára. Bemutatta a 90-es évek óta működtetett biogazdálkodását, melynek során a „szántóföldtől az asztalig” elvet követi, tehát saját maga tartja kézben az egész rendszert. Hangsúlyozta: a magyar biogazdálkodás versenyképes és nagy jövő előtt áll, mert a megújulás erőforrása lesz. Nemcsak a fajták átmentését jelenti, hanem szellemi értékeket, szemléletet, ami alapvetően határozza meg a magyar gazdálkodást.