A pattogatott kukorica, avagy színházunk van: oszlopokkal!

2024.01.03. 11:30

A szombathelyi Weöres Sándor Színház 2023-ban sem engedett a negyvennyolcból

Bár a színházak nem években, hanem az évet átszelő évadokban mérik az időt, ilyenkor nagy a csábítás az évösszegzésre. A Weöres Sándor Színház 2023-ban – a 2022/23-as évad második, a 2023/24-es évad első felében – sem engedett a negyvennyolcból. És ezt a nem engedést szakmai díjak is jelzik.

Ölbei Lívia

Hegedűs a háztetőn. Horváth Csaba rendezése a WSSZ nagyszínpadán

Fotó: Benkő Sándor

Lassan állandó jelzőként kapcsolódik a színházi működéshez a nehéz – és különösen igaz ez Szabó Tibor 2021 februárjában megkezdett igazgatói korszakára. A közönség el- és visszacsábítása óriási feladat – innen nézve még nagyobb jelentősége van annak, hogy a szombathelyi színház semmilyen tekintetben nem enged a minőségből, a szakmaiságból. Például úgy hirdet zenés – kifejezetten a minőségi szórakoztatásra apelláló – évadot, hogy közben nem feledkezik meg a közmondásosan (vagy előítéletesen?) nagy kockázatot jelentő magyar és külföldi kortárs darabok bemutatásáról sem.

 Ősbemutató 

Mielőtt áttekintenénk a múlt év kínálatát, muszáj megjegyezni, hogy újabb évforduló közeleg: 2009. január 16-án – 15 éve – a 9700 ősbemutatójával (alkotók: Dömötör Tamás, Egressy Zoltán és a társulat) nyílt meg az Akacs Mihály utca 7.-ben a szombathelyi színház; akkor még felújítás előtt állt az épület. Már abban a csodálatos emlékű előadásban – „Színházunk van, oszlopokkal!” – játszott Németh Judit, a WSSZ kezdőcsapatának tagja, aki 2023-ban megkapta a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjat. A 9700 most vajon hogyan szólna? 

 

 

Kivilágos kivirradtig a nagyszínpadon: a Móricz-átirattal vadonatúj magyar színdarab is született
Fotó: Benkő Sándor

Háromszoros legjobb 

És ha a díjaknál tartunk. 2023 vitathatatlan „legje” a Móricz Zsigmond regényéből készült, márciusban bemutatott Kivilágos kivirradtig előadás; és nem csak azért, mert a Színházi Kritikusok Céhének nagy múltú és rangos díjátadóján három kategóriában is túljutott a jelöltségen – és nyert. Megkapta a legjobb kőszínházi előadásnak járó kritikusdíjat, Horváth Csaba a legjobb rendezés, Gyulai-Zékány István a legjobb férfi epizódszereplő díját. A bemutató a Forte Társulattal koprodukcióban készült. Horváth Csaba a művészeti tanács tagjaként új színt, színházi gondolkodást, formanyelvet, új hangsúlyokat (lásd! „fizikai színház”) hozott Szombathelyre – egyre inkább úgy tűnik, hogy sikerrel. 

 

Társulatépítő erő 

A fizikai színház mintha társulatépítő erőként is működne: öröm nézni azt az egységes teljesítményt, amit a társulat fölmutat. Arról nem beszélve, hogy a Kivilágos kivirradtiggal tulajdonképpen vadonatúj színpadi mű született, az átirat szerzője Tóth Réka Ágnes, a színház dramaturgja. Ráadásul az az elementáris láttató erő is megvalósul a színpadon, ami a Móricz-regény sajátja. Hány jelentése van a pattogatott kukoricának? Hóförgeteg és fullasztó szó. Lehúz, altat, befed. …és közben Gyulai-Zékány István (Szalay) csak mondja, mondja, mondja… ellenállhatatlanul.

 

Óz, a csodák csodája, a színen Németh Judit. Mátravölgyi Ákos-tervezés
Fotó: Benkő Sándor

Víz és bolha 

A nagyszínpadi Móricz-előadás párdarabja volt márciusban a Márkus Emília-teremben az Egy kanál víz, Rusznyák Gábor és Tóth Réka Ágnes fordításában, Rusznyák-rendezésben. David Mamet 1983-as Pulitzer-díjas drámája (eredeti címe: Glengarry Glen Ross) a „sales”- esek világában játszódik, ahol az ember nem több eldobható papír zsebkendőnél. A filmként pergő bemutató jó játéklehetőséget kínált a színészeknek (csupa férfi). És áprilisban jött a Feydeau-őrület, a szombathelyi színházban otthonos Béres Attila rendezésében. A Bolha a fülbe dupla jutalomjáték Orosz Róbertnek – de mondjuk Sipos László Márknak is –, arról nem beszélve, a színtiszta, velőtrázó bohózat egyszer csak, váratlanul finoman mélységeket-magasságokat nyitott meg. Vagyis nyit: hiszen az új évadban is műsoron van. Bérleten kívül tűzte műsorára a WSSZ a kortárs Samuel Bailey Kutyabaj című színművéből készült előadást, Horváth János Antal fordításában és rendezésében.

 

Bolha a fülbe. Orosz Róbert, Sipos László Márk
Fotó: Benkő Sándor

Ezért érdemes 

„Cain, Riyad és Jonjo az iskolapad helyett egy cellában ülnek. A fiatalkorúak börtönében töltik napjaikat, gumicukrot cserélgetnek, cipőkről dumálnak és közben készülnek az apaságra.” Milyen esélyeik vannak? László Gáspár m. v, Hajdu Péter István, Kuttner Bálint m. v. és Csonka Szilvia (eleinte váltásban Keller-Dénes Emőkével). Gyönyörű összjáték, katarzissal és a felelősség (nem baj, ha kényelmetlen) érzésével. Ilyen előadásokért érdemes színházat csinálni. 

 

Kutyabaj. László Gáspár, Hajdu Péter István, Kuttner Bálint
Fotó: Benkő Sándor

A sárga úton 

 

Aztán megkezdődött a zenés évad: jött Óz, a csodák csodája; felszabadító bábos szemlélettel a sárga úton Halasi Dániel-rendezésben, Mátravölgyi Ákos-tervezésben. A kortárs Énis, teis főleg a témája (metoo) miatt említésre méltó. December elején pedig megérkezett a Hegedűs a háztetőn. Újabb Horváth Csaba-rendezés, újabb nagyon szép összjáték. Úton vagyunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában