Mesélő podcast: asszonyok írtak a töröknek

Magyarországon a török hódoltság 150 éve alatt mind az oszmán, mind a magyar hadak igyekeztek rabokat ejteni a másik fél által uralt területekről.

Feiszt György

A gyöngybetűkkel írt levél – amelyben az anyák gyermekeikért könyörögnek

A fogságba esettek kiszabadulását váltságdíj fizetésével lehetett elérni. Ha a fogoly vagyonos személy volt, akkor maga fizetett, de ha nem, akkor ezt a családja igyekezett megtenni, amihez a tágabb környezet anyagi segítségét is meg lehetett kapni. A török kor kutatói újabban a hétköznapi történések nyomába eredve a török fogságba hurcoltak közül közel ötezer ki nem váltott magyar fogoly esetét is felderítették. Közülük talán a legismertebb a konstantinápolyi Héttoronyban elhunyt Török Bálint esete. 

Illik Péter kutatásaiból tudjuk, hogy Lackner Kristóf, Sopron neves polgármestere (1571–1631) végrendeletében vagyonának egyharmadát az oszmánok fogságában lévő rabok kiszabadítására hagyta. Fennmaradt egy e tárgyban 1653-ban kelt kérelmező levél: „Nemzetes Polgármester Urunk, és Isten után patrónusunk! Az elmúlt 1652. esztendő szeptemberében az pogány törökök Gróf Battyany urunk őnagysága jószágában lévő Hollós és Szecsőd nevű falukat felégették, és a népet részint levágták, részint engem, Dorottyát, Hanta Márton özvegyét három gyermekemmel és Katalint, ennek anyját, valamint négy gyermekét, továbbá Pál András leányát, Ilonát, öt gyermekeivel rabságra vitték. Közülünk többeket, 60 summa pénzben megváltottunk, de hatan gyermekeink közül még most is fogságban vannak. […] Uraságodat alázatosan kérjük, méltóztassék rajtunk könyörülni, segítségünkre lenni, és megengedni, hogy a holnap reggeli könyörgéskor prédikátor urunk az Szent György-templomban érettünk imádkozzék és az hallgatóságnál közben járjon továbbá uraságod engedelméből mind a templom előtt és a házakban alamizsnát kéregethessünk, hogy rabjaink így szabadulhassanak meg az pogányoknak kegyetlen fogságából.

 Atyai segítségét várván, uraságodnak alázatos szolgálói, fölül megnevezett szegény asszonyok. Utóirat: Két asszony ilyen módon levelet írván Veszprém várostól is próbál segítséget kérni.” Az akció kifejletéről további forrásokat találni nem sikerült, de a levél így is képet ad a 150 éves török megszállás egyszerű embereit sújtó gondokról.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában