2024.11.10. 16:06
Mesélő podcast: Tőke Imre, a hegyháti fafaragó
Tőke Imre 1927. november 4-én, Alsóújlakon született. A hegyháti fafaragóról beszélgettünk a legújabb Mesélő podcastműsorban.
„Kilencen voltunk testvérek és a család nagyapámmal költözött Nagytilajra, a Bezerédi birtokra. Mindannyian pásztor emberek voltunk és a faluban „Gulyás Tőkék”-nek hívtak bennünket” – emlékezett egy élet-interjújában. Ő maga is pásztorként kezdte a fafaragást. Első munkái – kürtök, botok, ostornyelek – még használati tárgynak készültek. Megkeresésre kezdett másoknak is faragni. Az általa készített botvégeken jelentek meg a Tőke Imrére annyira jellemző fejfaragások. A hegyháti fafaragó alkotásait is bemutatta a helytörténeti kiállítás, ami szeptemberben nyílt Nagytilajon.
Fotó: VN-archív/Szendi Péter
1966-tól kezdték vásárolni a munkáimat, amelyek nem a mások szobrainak a másolásából, hanem a saját lelkemből fakadtak
– mesélte egyszer.
Művei jelen voltak a fafaragók országos kiállításain, bemutatóin, ahol 1975-ben aranyérmet, 1977-ben nívódíjat kapott. A Néprajzi Múzeum rendszeresen vásárolta alkotásait. A Kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma Tőke Imre „Juhász szobrát”, 1988-ban megnyílt önálló kiállítása alkalmával az intézmény udvarán állította fel. Művészetének elismeréseként 1979-ben kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet.
Méltatói szerint: Tőke Imre munkái magukon hordozzák a dunántúli pásztorfaragás jellegzetességeit és rokonságot mutatnak a természeti népek művészetével. A szem és a száj megformálása tekintetében pl. a néger plasztikával.
Egyik gyakori témája az élet örök körforgását jelképező „anya gyermekkel” motívum, a pólyás babával, karon ülő, illetve a ruhába kapaszkodó gyermekkel és a kenyérszelés jelenetével való megformálás. A dolgozó és a pihenő nő alakja mellett gyakori a parasztember ásóval, fejszével, gereblyével való megfaragása, továbbá a pásztorember, körmöző vagy kutyával való ábrázolása.
A hegyháti fafaragó betyár témákat is feldolgozott
Természetesen Tőke Imre munkái között megjelentek a betyár témák: a betyárok és pásztorok találkozója, vagy a menyecskét szöktető betyár alakja”. Elmondása szerint „gyakran kértek tőle Krisztus szobrot, és 1977-ben a kondorfai templom részére készítette el a „Krisztus születését”. Ennek kapcsán mesélte el, hogy „a szenvedő Krisztus alakjának a megfaragása közben szinte önkívületi állapotba került”, mindez egyértelműen jellemzi alkotói munkájának mélységét. Az 1996-ban elhunyt mester emlékét Nagytilaj község a kultúrházra 2019-ben helyezett emléktáblával örökítette meg, és a község Fő utcáján felállította a Tőke Imre által faragott egész alakos szobrokat.
Még több információ az e heti Mesélő podcastban, hallgassa meg!
