Ütközés után: néhány ezer, de akár több millió forint is lehet az autójavítás költsége

Aki Vas megyében közlekedik, annak igazán nem kell meglepődnie azon, ha valami átszalad előtte az úton. De vajon mit célszerű tenni, ha vadveszélyes szakaszon haladunk? Egyáltalán hogyan ismerhetjük fel a veszélyes helyeket? Hogyan előzhető meg a baleset, mit a legokosabb ilyenkor tenni, és mi az, amit semmiképpen ne csináljunk? Ha elkerülhetetlen az ütközés, ki fizeti a kárt? Hívjunk-e rendőrt, és jó ötlet-e a csomagtartóba csúsztatni az elütött őzet? Szakértőink segítségével minden kérdésre választ adunk. Molnár László közlekedésbiztonsági szakértő elmondta, mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy milyen autót vezetünk. Egy fejlett technológiával rendelkező járművel ugyanis még simán belemehetünk olyan manőverekbe, amilyeneket egy idősebb autóval már nem szerencsés megtenni

Most ősszel amúgy is megnő a kockázat, hiszen a páralecsapódások miatt az út jobban csúszik, ezért a legfontosabb, hogy a vadveszélyes helyeken lassítsunk. Ha már elkerülhetetlen az ütközés, általában az a jó, ha szemből történik. Ha félrerántjuk a kormányt, akkor árokba vagy fának hajthatunk, netán a szemből érkező autónak ütközhetünk, amivel csak még nagyobb lesz a kár. - Ha tudunk, arra figyeljünk, hogy a szarvasbikával való találkozás esetén az agancs lehetőleg ne a szélvédőt találja el! - hívta fel a figyelmet Molnár László közlekedésbiztonsági szakértő.

A vad sokszor csapatostul érkezik, ezért különösen érdemes óvatosnak lenni. Fotósunk tavasszal készült képe is ezt bizonyítja Fotó: Unger Tamás

Nem létezik olyan radar, amely pásztázza nekünk az út szélét, viszont a pár száz forintos vadriasztó síp hatásos lehet, mint ahogyan az is, ha a dudát tudatosan használjuk. A folyamatos dudálásnak ellenben nincs értelme, mint ahogyan a villogtatás sem használ, azzal ugyanis csak elvakítjuk az állatot.

Ha ütközünk, minden esetben hívjunk rendőrt, aki majd értesíti az illetékes vadásztársaságot. Ha szabályosan közlekedtünk, nem kell tartanunk attól, hogy kifizettetik velünk a vad árát, elég lesz a saját kárunkkal törődni.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy mindenki a saját káráért felel. Ezt már az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Vas Megyei Területi Szervezetének elnöke, Gagyi István mondta. A vadásztársaság a vadban keletkezett kárt, míg az autós az autójában keletkezett kárt kénytelen megfizetni. Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy a sofőr megszegte a szabályokat, és például gyorsan hajtott, vagy ittasan ült a volánhoz, akkor nincs kizárva, hogy a vadban esett kárt is meg kell térítenie. Ennek összege egy szarvasbika esetében akár több millió forint is lehet. Ha például kiderül, hogy a vadat vadászok hajtották az útra, vagy az úttól száz méteren belül etették, amivel odavonzották az állatokat, akkor meg lehet próbálni a társaságon behajtani az autó kárát.

Az esetek többségében azonban nincs mit tenni, mindenki a sajátját fizeti.

Jó, ha tudjuk, hogy a vad az állam tulajdona, éppen ezért ha például elvisszük az elpusztult állatot, az lopásnak számít. Azt, hogy a vad az útra fusson, nem lehet megakadályozni, mivel az állat egyik helyről a másikra igyekszik, különösen igaz ez hajnalban és alkonyatkor. Ősszel ráadásul megkezdődik a szarvasbőgés időszaka, ez csak növeli a kockázatot, ilyenkor nappal is számítanunk kell a vadak megjelenésére. Vas megyében rengeteg az erdő, így a vad is sok, mostanában pedig még többnek tűnik. Gagyi István elárulta, nagyjából egy évtizeddel ezelőtt lett az a divat, hogy a földtulajdonosok bekerítik a földjeiket, hogy a vadkárt megakadályozzák. Ez azonban nem bizonyult túl szerencsés döntésnek. Először is, mert a vadtól ezzel életteret vettek el, így megváltoztak a vonulási útvonalaik, és sokszor ott bukkannak fel, ahol nem is számítunk rájuk. Másodszor, mivel kiszorítottuk az állatokat egy adott területről, értelemszerűen a fennmaradt helyen sűrűbb lett a vadállomány. A kis helyre szorult sok vad persze nagyobb károkat okozott, mint korábban. Ennek pedig - könnyű kitalálni - az lett az eredménye, hogy más is kerítést húzott fel, hogy védje a javait, és így tovább. Az egyre több kerítés egyre nagyobb károkat eredményez a nem körbehatárolt területeken. Mostanra az állam is felismerte, hogy a kerítésépítésnek komoly negatív hatásai vannak és ezért ez ma már engedélyhez kötött, igaz, a már felhúzott kerítésekkel nincs mit tenni - hangsúlyozta Gagyi István.

Ha el akarjuk kerülni a vaddal való találkozást az úton, akkor a legokosabb, ha óvatosak vagyunk, különösen ott, ahol a táblák vadveszélyre hívják fel a figyelmet az út mentén.

Általánosságban elmondható, hogy az erdősávok vadveszélyes helynek számítanak. Lassítsunk, és figyeljük az út szélét, valamint számítsunk arra, hogy az állatok gyakran csapatostul közlekednek! A megyében különösen Ják és Egyházasrádóc környéke veszélyes. A kamarában már két éve harcolnak azért, hogy a kötelező biztosítással az ügyfél vad-ütközésre is szerződhessen, ez sajnos a biztosítók ellenállása miatt azóta sem valósult meg.
- Igaz - tette hozzá az elnök -, már körvonalazódik a megoldás, így nincs kizárva, hogy a közeljövőben egy egyszerű kötelező biztosítás is elegendő lesz ahhoz, hogy a biztosító megtérítse a kárt egy nem várt találkozás után. Most azonban csak a casco térít, az pedig a legtöbb autónál, különösen az öregebb típusoknál, nincs. Szabó Károly karosszérialakatos-mester elmondta, teljesen változó, hogy mennyi vadbalesetes autót hoznak hozzá. Van, hogy hónapok múlnak el enélkül, máskor pedig havi öt-hat sérült autót is behoznak. Mint megtudtuk, az utóbbi időben kevés ilyen eset volt, pedig Pecöl és Kenéz között most is mindennap látni vadat az úton, leggyakrabban őzet. Jellemzően a kocsi eleje sérül, a néhány ezrestől a milliósig terjedhet a javítás költsége - mondta el tapasztalatait a megyehídi szakember.

A megyében különösen Ják és Egyházasrádóc környéke veszélyes