Esterházy Péter: nincs botrány, Hegemannról szólt a plágiumvita

A távirati iroda kérdéseire e-mailben válaszoló szerző emlékeztetett: Németországban nem az ő Harmonia Caelestis című családregényéről folyt diskurzus, hanem egy Helene Hegemann nevű 17 éves írónő könyvéről, akit jelöltek a lipcsei könyvdíjra és közben kiderült, hogy egy blogból vett át nagyon hosszú részeket.

"Én ebben a vitában nem szerepeltem, illetve annyiban, hogy Gauch írt egy cikket egy regionális lapban, amiben megismételte a 9 évvel ezelőtti álláspontját, hogy zokon veszi, hogy a könyvéből idéztem. És erről volt a 3sat Kulturzeitben egy 5 perces összeállítás. Ez az öt perc, amíg én része voltam a Hegemann-vitának (tudomásom szerint)" - utalt a Sigfried Gauch által a Die Rheinpfalz című újságban február 11-én megjelentetett cikkre, illetve saját televíziós szereplésére Esterházy Péter.

Írásában a német szerző azt kifogásolja, hogy Esterházy Péter vendégszövegeket szerepeltet többek között az ő Vaterspuren (Apa-nyomok) című regényéből is, és arról tájékoztat, hogy efféle szerkesztésmódja miatt a magyar író ellen az Egyesült Államokban perek folynak.
 
Válaszában Esterházy Péter cáfolta Gauch értesülését: "nincsenek és nem is voltak amerikai pörök, ezt Gauch rosszul tudja (a Donald Barthelme társaság kérte a megjelenés előtt az amerikai kiadót, hogy legyen benne a kötetben köszönetnyilvánítás, ez lett is, meg egy nem teljes névsor a +vendégszövegekről+)" - fogalmazott, hozzátéve: a Harmonia Caelestis már 7 éve megjelent az Egyesült Államokban.

Mint Esterházy Péter megjegyezte, a családregény német kiadásához is hasonló listát csatoltak, ahogy az utolsó magyar utánnyomás is tartalmaz ilyet. Gauch egyébként más téves állításokat is megfogalmaz cikkében: a Harmonia Caelestis például nem 23, hanem fél oldalon idéz Ernst Jüngertől - fűzte hozzá.

A német író cikke kitér az Esterházy-regény német fordítójára is, nehezményezve, hogy Mora Terézia még azt a fáradságot sem vette, hogy visszafordítsa németre az Esterházy Péter által magyarított fejezetet, ehelyett szó szerint átemelte az adott szövegrészt.

OLDALTÖRÉS: Cáfolja az Esterházyt és személyét ért vádakat Mora Terézia

Cáfolja az Esterházyt és személyét ért vádakat Mora Terézia

Cáfolja az Esterházyt és személyét ért vádakat Mora Terézia

Cáfolja az Esterházyt és személyét ért vádakat Mora Terézia

Cáfolta és a "szokásos médiahisztériaként" minősítette a Németországban is megjelent Harmonia Caelestis kapcsán az írót, Esterházy Pétert, továbbá fordítóként személyét ért vádakat Mora Terézia.

Sigfrid Gauch német író saját honlapján lopással vádolta meg a magyar írót, azt állítva, hogy Esterházy egy teljes fejezetet emelt át az ő 1979-ben megjelent Vaterspuren (Apa-nyomok) regényéből. Az író a Harmonia Caelestist németre fordító Mora Teréziával kapcsolatban pedig azt állította: "A műfordító még azt a fáradságot sem vette, hogy visszafordítsa németre az Esterházy által magyarított fejezetet, hanem visszanyúlt az én könyvemhez, és szinte szó szerint átemelte az inkriminált fejezetet."

A magyar származású német írónő - aki a közelmúltban az idei Adalbert von Chamisso-díjat, a németül író külföldieknek járó legnagyobb németországi elismerést kapta meg - az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra: mindenki tudja, hogy Esterházy milyen metódussal dolgozik, és pályáját sem ma, hanem harminc éve kezdte el. "Esterházynál része a munkának az úgynevezett vendégszövegek alkalmazása" - hangsúlyozta az írónő, elutasítva az írót ért, az állítólagos plágiummal kapcsolatos vádakat. Esterházy hagyományos munkamódszerének része, hogy dolgozik más szövegekkel is, pontosan feltüntetve, hogy milyen szövegekről van szó - tette hozzá.
 
Mora Terézia saját fordítói munkájával kapcsolatban hangsúlyozta: Esterházy németre fordítása esetén számára "kötelező", hogy ne ő fordítsa le azt, ami az író magyar szövegében szerepel, hanem a szóban forgó részt a német eredetiből vegye át. Az író ezzel is bizonyítani kívánja, hogy vendégszöveget használt. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha nem német, hanem más nyelvről van szó, akkor is annak aktuális és ismert német fordítását kell felhasználni a szövegben. Könyvéhez Esterházy más vendégszövegeket is felhasznált. Irodalmi felfogása szerint ugyanis egy vendégszöveg egy más műben új stílusértéket kap - mutatott rá a fordító.

Mora Terézia szerint mindez gyakran dupla munkát jelent számára. Így történt a Harmonia Caelestis esetében is, a szöveget előtte lefordította, de azután Esterházy hívta fel a figyelmét arra, hogy az eredeti szöveg átvételére van szükség. "Számára nagyon fontos az, hogy ne tegyünk úgy, mintha nem merítettünk volna másoktól, hanem jelezzük, hogy a merítés felismerhetően benn van a szövegben" - emelte ki az írónő. A könyvet kiadó Berlin Verlag pedig a Harmonia Caelestis megjelenésekor külön kísérő kötetben jelezte, hogy kitől és milyen vendégszövegek alkalmazására került sor. Ez vonatkozott a Sigfrid Gauchtól átvett szövegre is - emlékeztetett Mora Terézia, hangsúlyozva: Esterházy, illetve a kiadó pontosan felsorolta a felhasznált "vendégirodalmat", köztük a Gauch-könyvet is.

Ezt egyébként saját honlapján a Berlin Verlagtól kapott tájékoztatás alapján Sigfrid Gauch is elismerte. Gauchot a Német Írószövetség jogásza arról tájékoztatta: egy szerzőnek saját művészi vállalkozásának keretében joga van szerzői jogilag védett szövegeket saját művében alkalmazni akkor, ha egyértelmű, hogy az idézetek az ő művészi önkifejezésének részét jelentik.

 A Harmonia Caelestis mintegy tíz éve jelent meg Németországban. Sigfrid Gauch akkor állt elő a könyvvel kapcsolatos váddal, amikor a lipcsei könyvvásár előestéjén plágiummal vádoltak egy 17 éves fiatal szerzőt, Helena Hegemannt, aki nagy sikerű első könyvet írt. A lipcsei könyvvásáron a Német Írószövetség tiltakozott a Hegemann-plágium miatt, és elsősorban a fiatal szerző kiadójának eljárását bírálta. A tiltakozás Esterházyt, illetve a Harmonia Caelestist egyetlen szóval sem említette.