Romboló innovációról és jó szomszédságról

Hat panelben több mint ötvenen – magyar és külföldi professzorok, egyetemi oktatók, kutatók, szakemberek – reflektáltak előadásaikban és a kerekasztal-beszélgetésekben a fenntarthatóság és az innováció, a kreatív közösségek hálózatban gondolkodásának fontosságára. A hétfői nem egyszer provokatív előadásokat hallgatva a közönség borús képet kaphatott természeti, társadalmi állapotainkról: a jövő gazdasági fejlődése gyorsuló ütemben éli fel életfeltételeinket. Kerekes Sándor közgazdász professzor, az FTI-iASK kutatója szerint romboló vagy kreatív innovációra van szükség: el kell pusztítani valami régit, hogy teret lehessen nyitni a fejlődésnek. Ez fenntarthatósági előnyökkel is jár, mondta.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a fenntarthatóság korlátairól beszélt. Mottója a jövőre: a 21. század az eltűnő erőforrások nyomában telik majd. Nem a fosszilis energiahordozók, hanem az anyag „fogy majd el”, szétszóródik. Az anyag szempontjából kellene megközelítenünk a fenntarthatóságot. Kroó Norbert akadémikus innováció és tudomány viszonyáról szólt. Tóth Gergely, az FTI-iASK főigazgatóhelyettese a talajtermékenység, földminőség és földhasználat felől közelített életminőségünkhöz. Az emberi működésnek a vízzel összhangba hozott tájjal a kultúra kiteljesedése irányába kell hatnia, fogalmazott. A gazdasági tevékenység egyelőre mindent felülír. Változásra van szükség a gazdasági folyamatok és a társadalmi fejlődés együttes hosszú távú biztosítása érdekében.

Az FTI-iASK vezetésével 2019-ben indult a nyolc ország partnerségével megvalósuló INTERREG projekt Local Flavours címmel. A kulturális örökség-alapú turizmusfejlesztésről szóló program Európa nyolc régiójának kis- és középvárosaiban segít újra felfedezni és újszerűen bemutatni a helyi nevezetességeket, a kulturális, természeti és építészeti örökséget.

Bensőséges ünnep helyszíne volt hétfőn este a Festetics-palota: megnyílt a Hankiss-archívum. – Hankiss sokáig küzdött azért a maga csendes, de rendíthetetlen módján, hogy legyen Magyarországon egy Advanced Study típusú intézet – mondta Miszlivetz Ferenc, majd hozzátette: – Az FTI-iASK-ot együtt kezdtük megálmodni. Solymárról került Kőszegre a rájuk bízott kéziratos hagyaték: könyvek, izgalmas feljegyzések sora, Hankiss íróasztala. Folyamatosan rendezkednek be a Chernel utca 10-ben. A Hankiss Központ és Archívum vezetője, Sümegi István elmondta: a dokumentumokat fel kell dolgozni, kutathatóvá tenni. Emellett kutatócsoportként is működnek majd. A Pannon Irodalom és Művészetek Házában szeretnék összekapcsolni a tudományt és a művészeteket. Művészek és tudósok lehetséges dialógusáról Nagy András történész (FTI-iASK) beszélt. Tokaji Nagy Erzsébet adatokkal szolgált az archívumról: felhívta a figyelmet mások mellett a Borsody- és a Hernádi-gyűjteményekre.

A fenntarthatóság újraértelmezése az éghajlatváltozás és a pandémia idején – ez került terítékre a kedd délelőtti panelben. Tarpataki Tamás, az agrárminisztérium helyettes államtitkára kiemelte: válságállóvá kell tenni az élelmiszer-előállítást és az ellátási láncokat. A pandémia fókuszba helyezte a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. A felfutó fázisba ütött be a világjárvány: az értékesítésben, logisztikában okozott felfordulást. Segítségként 25 milliárdos gyorssegélyt nyújtottak a Gazdaságvédelmi Akciótervén belül a mezőgazdasági ágazatoknak.

Szócska Miklós egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem) az adatvezérelt egészségügy fenntarthatóságának kihívásairól beszélt. Agilis prevencióra van szükség, komplexitásra és változás-menedzsmentre, mondta. Shen Xiaomeng az ENSZ Egyetem rektorhelyettese Fenntarthatóság és rizikók; Charles Vörösmarty, a City University of New York professzora Regionális újra-fejlesztés címmel tartott előadást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére az FTI-iASK részt vesz az „Insula Magna” Fenntartható Fejlesztési Program kutatási-tudományos munkában. A projekt célja egy olyan hosszú távú és sokoldalú fejlesztési koncepció kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz-Csallóköz térsége határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon. Hogyan lett a vízióból fejlesztési stratégia: erről Miszlivetz Ferenc és Rechnitzer János beszélt. A kutatás első mérföldkövéről Jakobi Ákos és Szabó Mariann szólt.

A szerdai társadalmi reziliencia szekció az oktatást, az egészségügyet és a szociális területet, együttműködésüket járta körbe. – Példát vehetünk mi, akiknek egészség adatott arról a reziliens működésről, ami például a paralimpikonokat jellemzi, és felelősségünk van abban, hogy minden támogatást megadjunk számukra, fogalmazta meg Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli igazgatója. Az intézmény az iskolából kimaradó, tartósan beteg gyerekek otthoni oktatásában segít. Az igazgató a szektorközi együttműködést hangsúlyozta, valamint, hogy az egyéni céloknak és a közösségi érdeknek van metszéspontja és az fenntartható. Dr. Juhász Péter (Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpont) egy, az FTI-iASK-kal közös kutatásukat mutatta be. Céljuk, hogy a szociális intézmények, klienseik és a helyi közösség „jó szomszédjai” tudjanak lenni egymásnak. Végül Galambos Katalin elemezte a pandémia szociális szolgáltató szektorra gyakorolt hatását.