A hastáncos Bangó Mária Mira, életmódmentor is

Mira a szombathelyieknek talán nem ismeretlen. A Vas Népe podcastjából azonban új dolgokat is megtudhattunk róla. Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy a közösségi oldalán a tanulmányok fülre kattintva számos végzettséget olvashatunk. Az életmódtanácsadástól kezdve a pajzsmirigy betegségek kezelésig bezárólag. 

- A minap elgondolkodtam azon, mi szerepeljen a névjegykártyámon – mondta - Bangó Mária Mira. 

- Szerettem volna egyfajta sorba rendezni, mi mindennel foglalkozom. Talán így lehetne röviden összefoglalni: életmódmentor. Akiknek valamilyen életmódbeli problémájuk van, akkor felkereshetnek. Az utóbbi időszakban saját érintettség okán az autoimmun betegségek felé orientálódom. Az intellektuális hastánckultúrából adódóan leginkább a nőknek tudok segíteni. A pályafutásom során leginkább a hölgyekkel foglalkoztam, de persze voltak férfi klienseim is. A munkám úgy összegezhető, hogy életmódprogramokat, vagy ha szükséges, akkor korrekciókat készítek.  

- Sokféle végzettségem van, többéle utat bejártam – folytatta. – Magyarországon viszonylag ritka, hogy egy testépítő edző orientális táncművész is. Azt hiszem, az elmúlt évtizedekben sikerült olyan képzettségeket, tapasztalatot, gyakorlatot szereznem, hogy hatásosan tudok különböző oldalakról ránézni az adott problémára. Így egyedei megoldást is tudok kínálni. Az életmódnak különböző szegmensei vannak, ezeket összhangba kell hozni. Mindenkinek megvannak a maga szerepei, ha ezeket nem tudjuk egyeztetni, akkor borul az egyensúly. Egy példa: tudjuk, hogy mozognunk kellene, de sosem jut rá időnk. A mentor feladata, hogy megtalálja azokat a helyeket, ahova ezt a plusz feladatot betudjuk tenni. Sok helyen, sokféle tanácsot kaphatunk, azonban nem árt figyelembe venni. Ha valakinél bejött a váltás, nem biztos, hogy az esetünkben is hatásos lesz. 

Bangó Mária Mira kiemelte, az életünk akkor teljesedik ki igazán, ha folyamatosan dolgozunk magunkon. Komoly belső út vezet el addig, amíg megismerjük önmagunkat. 

– Voltka nehéz pillanatok az életemben, az egészség terén is – mondta. – Az ember próbálja megérteni, mi miért történik. Nem elég bevenni egy gyógyszert, aztán megyünk tovább. Az emberi szervezet hihetetlenül jól összerakott dolog. Azután eljön a pillanat, amikor már nem elég a tüneti kezelés. El kell gondolkodni azon, mit rontottunk el az életmódunkban. Volt egy rosszindulatú bőrbetegségem. Ez még a korai stádiumban kiderült, mert rendszeresen járok szűrővizsgálatokra. Megműtöttek, de semmiféle sugárkezelést nem kaptam. Folyamatosan az járt a fejemben, ez miért történt velem. Sokáig töprengtem, ez miért történt velem? Aztán elkezdett derengeni, kevés volt a napi két órai alvás. Ennyi idő kevés volt ahhoz, hogy a szervezetem regenerálódni tudjon. Az életem közben ment tovább. Majd jött a következő betegség, az autoimmun pajzsmirigy zavar. Az utóbbi időszakban ezzel is foglalkoztam, visszakövettem magamban hol kellett volna észbe kapnom. Pont, mint olyan sokan, és is csak legyintettem, ha fáradtam voltam, kiszáradt a bőröm, vagy éppen fájt valamim. Hétköznapi tünetek voltak ezek, sokszor tényleg észre sem vesszük. Kaptam gyógyszert, de ez nem vált be. Orvosi kontroll mellett változtattam az életmódomon. Az önfejlesztés, az önfigyelés roppant fontos dolog, hiszen az egészségünkért saját magunknak kell felelni. 

Mira hivatásából adódóan napi szinten foglalkozik az egészség, a szépség, a nőiség kérdéseivel, az arra adható válaszokkal fizikai és lelki síkon egyaránt, hiszen holisztikus szemlélettel gondolkodik ezekről. 

- Kisgyerekként hátrányos helyzettel indultam – emlékezett vissza. – Vékonyabb és hosszabb voltam, mint az átlagos babák. Olyan sokat kellett ennem, hogy hamar túlsúlyos lettem. 27 éves koromban, amikor már megvolt a két gyermekem, eldöntöttem, lefogyok. 16 kilogrammot sikerült is leadnom. Azóta tartom ezt a súlyt. Az olyan életmódváltás lehet az igazán sikeres, ami hosszú távon is fenntartható. A tánc gyerekként közel állt hozzám, ám mivel falun éltünk, így erre nem volt lehetőségem. A hastánc a nőiesség legszebb virága. 32 éves voltam, amikor megtaláltam azt a táncot, amiről úgy gondoltam ebben ki tudok teljesedni. A hastáncnál nincs társ, annyi munkát teszek bele, amennyit gondolok. Úgy alakult, ebben a lányom is követett. Eldöntöttem, amennyi tudást megszereztem, abból a lehető legtöbbet szeretném átadni. A stúdióm idén lesz húsz éves. Úgy gondolom Szombathelyen sikerült új hagyományokat teremteni, széles körben bemutatni a hastáncot.