Komoly a fagykár Vas megyében is – Körbenéztünk a vasi gyümölcsösökben

A Dunántúlon a legrosszabbul érintett Zala megye, egyes helyeken a fagyos időszak estétől reggelig, tizenkét órán át tartott, ezeken a helyeken százszázalékos termésveszteség várható. A szélsőséges időjárás új kihívás elé állítja a növénynemesítőket, mert úgy látszik, hogy a hagyományos fajták nem bírják az utóbbi tavaszokon rendszerint beköszöntő változékonyságot, nagy hőmérsékletkülönbségeket. Olyan fajtákat kell kikísérletezni, amelyek három héttel később virágoznak.

– Ha sírós lennék, sírnék. Sajnos a fagy mindent felülír – mondta az oszkói Kovács István. – A leglátványosabb kár a nektarint érte a kertemben, teljesen megfagyott, csak egy-két virág maradt rajta. De megfagyott az őszi- és a sárgabarack, a körte is, a szilván is sok virág elhalt, majd egy hét múlva látszik, maradt-e valami. Az almán is bebarnult a bibe, elvétve találni épet.

Az idős férfinak több mint kétszáz fája van, mind kárt szenvedett. Bízik a cseresznyében, talán még az jobban megmarad.

– Van egy fajta, a Margit cseresznye, amely nagyon finom, de hát ez is érzékeny a fagyra. Talán a meggyfák – sóhajt Kovács István. – Rengeteget dolgoztunk a gyümölcsösben, gyomot irtottunk nyáron. Nem lehet megmenteni semmit. Nézegetjük majd még, hogy mi maradt. Már tavaly is letarolt mindent a fagy, István fiunk hozott húsz kilogramm almát, hogy legyen. A korábbi években kétszáz mázsa termésünk is volt. Tavaly úgy maradt meg tíz-tizenöt darab szilvánk, hogy lepedőbe csavartam a kis szilvákat. Nagyon elkeserít. A következő lépés az lesz, hogy kivágjuk az egészet. Rengeteg munka, nagy költség van vele – meg kell venni a mű­trágyát, a gyomirtó szert –, és nincs eredmény.

A szombathelyi Parkerdőben is szomorú látvány fogadta Molnár Lajost, a Park­erdei Kertbarátok Egyesületének elnökét.

– A liliomfa csontig elfagyott, úgy látom, másoké is ilyen. A barackoknak felét, a korai cseresznyéknek harminc százalékát érte fagykár. Megcsipkedte és megfektette a fagy a lágy szárú virágokat, nárciszokat, jácintokat, tulipánokat – mondta az elnök.

Huszár Árpád gyümölcsfái is elfagytak, majdnem mind, csak az almafajták élték túl az elmúlt napokat. Még a Mariska őszibarack is odalett, az első fagyot még kibírta, de a másodikat nem. Megfagytak a cseresznyevirág-bimbók is.

– A gönci magyar sárgabarackot és a Mariska őszibarackot magyar éghajlatra nemesítették, de megváltozott az időjárás: a tavasz-tél és a tavasz-nyár váltogatja egymást. Napközben 18 fok van, éjjel fagy, hó esik, hétvégén jó idő lesz, jövő hétre megint havat mondanak – mondta Huszár Árpád. – Gondoltam, be kéne fóliázni a barackfákat, de már túl nagyok. Az ember elgondolkodik, egyáltalán érdemes-e gyümölcsöt termeszteni.

A csepregi hegyen Horváth József a szomszédjával együtt nézegette a megbarnult szirmokat a meggyfán, igyekeztek felmérni a károkat.

– Fajtán belül is vannak korábban és később virágzó fák – magyarázta –, a gazdák riadoznak, de a kimenet még teljesen bizonytalan. Olvasom a szakmai fórumokat, óvatosan nyilatkoznak. Van olyan gyümölcsfám, amely ijesztően néz ki, de olyan is van, amely még ezután fog virágozni. A fekvéstől is függ, hogy hol mi a helyzet. A jó fekvésű, napos, szélvédett helyeken a fák előbbre tartanak, ezért jobban károsodhattak. Az én kertem a Rámókon, a hegy déli oldalán van, nálunk a sárgabarack már levirágzott. Van benne kár, de nem tudjuk, mekkora. Úgy látjuk a szomszédommal, hogy nem totálkár.