Honismereti Akadémia: a Felvidék prófétájáról szólt az előadás Körmenden

A Csaba József Honismereti Egyesület hosszú évek óta szervez tudományos-ismeretterjesztő előadásokat. Az őszi évad első programján Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarok ügye mellett határozottan kiálló politikusról volt szó. A témaválasztás nem véletlen, az egykori Csehszlovák Nemzetgyűlés tagja éppen 120 évvel ezelőtt született. Dr. Vörös Ottó előadásában hangsúlyozta: Esterházy János – mint Kassa képviselője – az első bécsi döntés után nagy elszántsággal képviselte a Felvidéken élő hetvenezres magyarság érdekeit. 1942-ben a szlovák parlamentben egyedüliként szavazott a zsidók kitelepítése ellen.

„Azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus, a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”– idézett Esterházy parlamenti beszédéből az előadó. A magyar származású politikus zsidók, lengyelek, csehek és szlovákok százainak segített a szökésben a második világháború idején. Esterházy János élete tragikusan ért véget. Moszkvai bebörtönzése után koholt vádak alapján tíz évre szibériai kényszermunkára ítélték, majd élete végéig csehszlovák börtönökben raboskodott.

A politikus rehabilitációját az elmúlt időszakban többen próbálták elérni, így Mádl Ferenc és Sólyom László, korábbi köztársasági elnökök is. 2011-ben – születésének 110. évfordulóján – pedig boldoggá avatását kezdeményezte a pozsonyi magyar nagykövetség, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. A Vatikán 2018-ban engedélyezte Esterházy János boldoggá avatási eljárásának elindítását, amely jelenleg is tart a krakkói főegyházmegye közreműködésével.

Kiemelt képen: Mecsériné Doktor Rozália és dr. Vörös Ottó a honismereti akadémia évadnyitó előadásán