Megvédik a gyümölcsöst - Nádasdi családi gazdaságban jártunk - fotók

Gyümölcsleveket, lekvárokat, szörpöket, aszalványokat készítenek. Mindehhez maguk termelik meg a gyümölcsöt. Mintegy négy hektáron, évről évre több ezer körte- szilva-, és almafa egészséges fejlődéséről kell gondoskodniuk. A nádasdi gyümölcsészetben mindig sok a munka. Az enyhe téli napokon jól lehet haladni a metszéssel, de most van soron a fák drótkefézése is. Rimóczi Péter azonban jól tudja, hogy ez a kellemes januári időjárás nem jelent feltétlenül jót. – Már sok éve nincs rendes tél, nincs fagy, nincs elég csapadék – summázza a helyzetet a gyümölcskertész. 

– Többéves folyamat eredményeként minden kártevő felszaporodott. Most az egyik legnagyobb veszélyt a rágcsálók jelentik. Az egerek és a pockok. Kirágják a fák tövét. Akár 90 százalékos kárt is csinálhatnak. A friss telepítést, de akár a tízéves gyümölcsöst is teljesen tönkretehetik. Alul kihegyezik a fát, olyan lesz, mint a ceruza. Már láttam olyat, hogy úgy összeborult a gyümölcsös, mint a dominó. Meg lehet előzni azonban a pocok kártételét mélytárcsázással vagy szöges hengerrel. Megoldás lehet a „T” fák kihelyezése ragadozó madaraknak. Az egerészölyv összeszedi őket. Ezzel mi is próbálkoztunk, de a kutyák elzavarták a madarakat. Az őzek, szarvasok, vaddisznók ellen egy kuvasz és egy puli védi a birtokot. A vadvédelmi kerítés önmagában nem lenne elég. 

– Mostanában nem volt rendes tél, tartós kemény faggyal és nagy hóval, ezért minden kártevő hétszeresére-nyolcszorosára felszaporodott, a bolháktól a tetvekig. Ráadásul folyamatosan jönnek be az új fajok. Új poloskák, új tetvek. A másik nehézség, hogy az EU sorban vonja ki a permetezőszereket. Nincs ellenük hatékony szer. Mi próbálunk rezisztens fajtákat telepíteni. A gombabetegségekkel, vírusokkal szemben ellenállóbb fajtákkal váltjuk ki a régieket, főleg az almát, szilvát. A tetvek, bolhák, molyok ellen a csapdázás lehet a megoldás. Illatcsapdákkal megfogjuk őket. Én feldolgozom a gyümölcsöt, ezért nálam nem számít annyira az esztétika, de aki friss, vagy aszalt gyümölcsöt árul, az nehezen boldogul, mert ott számít a külső. A megbolondult időjárás miatt felszaporodott kártevők ellen ma már öt-hat lemosó permetezést illik csinálni. Már ősszel egyet vagy kettőt, aztán enyhe időben tél közepén, majd február végén, amikor már 5-6 Celsius-fok van, és kora tavasszal még kettőt. 

Fontos a fákat drótkefével lepucolni. Az áttelelő kolóniák ott vannak a fákon. Rimóczi Péternek több ezer fája van, de nem mulasztja el a törzsük, vastagabb ágaik drótkefézését. A repedéseket is precízen kipucolják. A rovarok – főleg a bolhák és a tetvek – azért is veszélyesek, mert terjesztik a vírusokat. A vírus pedig képes elpusztítani a fát. 

Az utóbbi időben már csak vírusrezisztens fajtákat telepít. Ha véletlenül rámegy a tetű vagy a bolha egy ilyen szilvafára, akkor a fa nem pusztul el és a gyümölcse sem lesz élvezhetetlen. A legtöbb régi fajtánál, például a besztercei szilvánál az a baj, hogy ha megfertőzi a vírus, ki kell vágni. Ezeket mindig vegyszerezni kellene. A nemesítés fő iránya az, hogy ellenállóbb fajtákat hozzanak létre, így a vegyszerezésre sincs szükség.