Kevés szilva várható, a szőlő és az alma tekintetében jobbak a kilátások - Felsőcsatári gazdaságban jártunk

Tizenöt hektáron hatfajta szilvafát nevelnek az Árvagazdaságban: a japán szilva kisebb-nagyobb mértékben szinte mindig megsínyli a fagyokat, de hogy a késői termésűek is odalegyenek, arra ritkán van példa. – Az idei késő tavaszi fagyok olyan kultúrákat is károsítottak, amelyeket nem szoktak. Telibe kapta a cseresznyét, meggyet, és a szilva sem hozott érdemleges termést. Talán az alma és a szőlő kivétel – mondja dr. Árva Pál, aki másfél évtizede gondozza a szőlő- és gyümölcsültetvényt. 

Fagykárra utal az is: – A magbél léha, azaz utódot, olyan magot, mely kicsírázott volna, egyik sem tudott hozni. Próbálkozott, erőlködött a növény, a kényszer miatt megmaradt a húsa, de a belsejében semmi élet nincs. Sárgabarackból is tízből nyolc szintén ilyen – magyarázza a szakember. 

– Úgy tűnik, ez az év a kertészeti kultúráknak nem nagyon kedvez. Fenntartó művelést csinálunk idén, hogy a lomb egészséges legyen, a rügyek differenciálódjanak. Ennek az az átka, hogy jövőre „agyontermi magát” a fa, de majd a tavaszi metszéssel igyekszünk kordában tartani. Nagyon sajnáljuk, ez óriási kiesés – teszi hozzá. 

Azt is mondja, az már jó, ha öt mázsa termés összejön idén szilvából. A szőlő tekintetében jobbak a kilátások. Jól indult a szezon: ha nem jön jég, kiváló évjáratnak néznek elébe. A védekezéseket rendszeresen, időben elvégezték, talán ennek is köszönhető, hogy fürtbetegség nincs náluk, a szemek szépek és épek. A felső hajtásokat viszont elkapta a peronoszpóra – a csapadékos időjárás miatt három hétig szinte végig vízborítottság alatt volt, így kimaradtak a növényvédelmi munkák. 

Megtudjuk: egy jó vénasszonyok nyarával kiegyezne a szakember, akkor normális középtermés elképzelhető, amiből aztán gondos borászkodással jó bor készíthető. A cserszegi fűszerest szeptember elején, a csemegéket augusztus 20. körül szüretelik. Várhatóan két hét múlva megkezdődik és karácsonyig tart az ipari alma betakarítása is, a termés közepesnek ígérkezik. Ami igazán aggasztja dr. Árva Pált, az az értékesítési kockázat: a költségek – a növényvédő szerektől az üzemanyagig – a többszörösére nőttek, de a felvásárlási árak azokat egyáltalán nem követik.