Milyen buktatói lehetnek az eltartási szerződésnek? Kitagadható-e a közeli családtag az örökségből?

Dr. Asbóth Mária az Időskor és jog című előadás elején a jog szerepét taglalta, miszerint a jog funkciója a társadalmi viszonyok szabályozása, ezzel egyfajta keretet és egyben biztonságot ad a benne élőknek. Ez a mai jogalkotásra véleménye szerint már nem igaz, állandó módosításoknak lehetünk tanúi és nehéz eligazodni a szerződések és változtatások tengerében. Különösen igaz ez a Szent Anna Házban gondozott nyugdíjasokra, az idősekre, akik egyébként sem ehhez a rohanó világhoz vannak hozzászokva. 

Szerződésbe foglalhatjuk, ki gondoskodhat rólunk

- A jog szerint minden élő embert megillet a cselekvőképesség joga, ez azt jelenti, hogy belátási és döntési képességgel rendelkezik. Ez alapesetben a 18 év felettiekre vonatkozik,de előfordulhat, hogy valaki felnőttként sem tud gondoskodni önmagáról – ezt a bíróság hatásköre megállapítani, ilyenkor gyakorlatilag „kiskorúsítják” a felnőttet és gyámot rendelnek ki hozzá, azaz gondnokság alá kerülnek. Ez idős korban is előfordulhat, viszont aki ezt szeretné megelőzni és megjelölni, hogy ki gondoskodjon róla, ha ő maga ezt már nem tudja megtenni, előzetes jognyilatkozatot tehet.

Előfordulhat olyan is, hogy tulajdonunkat elajándékozzuk gyerekeinknek, hozzátartozóinknak. Ebben az esetben ajándékozási szerződés szükséges, amit a jog szerint nem lehet visszavonni, azaz az ajándékot nem lehet visszakérni, csak kivételes esetekben. – Erre jó példa, ha egy autót ajándékozok a fiamnak és a menyemnek nászajándékként, de később elválnak, ilyen esetben felbontható a szerződés ahogy akkor is, ha az ajándékozó megélhetési helyzete kerül veszélybe. - mondja a szakember.

Mit kell tudni az eltartási szerződésről?

Sok kérdés felmerül az eltartási szerződés körül is. Egyre gyakoribb az idősek körében, hogy valakit megbíznak azzal, hogy gondoskodjon róluk általában az ingatlanért cserébe. Olyankor is előfordulhat ez, ha vannak örökösök, de a gyerekek például külföldön élnek és nincs lehetőségük gondját viselni a nagymamának. A szerződés szerint az eltartó ilyenkor köteles teljeskörűen gondoskodni a az idős legalapvetőbb szükségleteiről is, azaz etetnie kell, fel kell öltöztetnie ha nem képes rá, be kell vásárolnia és az eltemettetés is az ő felelőssége lesz. Általában ingatlan fejében kötnek ilyen szerződést, de itt is kialakulhat vitás helyzet, például ha az eltartó fél nem úgy gondoskodik az eltartottról, ahogy kellene, akkor bíróság által fel lehet bontani a megállapodást. Van ennek egy másik formája is, az életjáradéki szerződés: ebben havi pénzösszeg kifizetéséért cserébe lesz a szerződő fél tulajdonos, egyre több nyugdíjas köt ilyet, mert nem jön ki a nyugdíjából.

Ki örökölhet? 

Egy bizonyos kor felett elgondolkozunk, kire szeretnénk ráhagyni a földi lét során szerzett vagyonunkat. Az öröklés leszármazotti elv vagy végrendelet alapján történhet, tehát elsősorban a gyermekeké az örökség – örökbefogadott esetén is – egyenlő arányban elosztja. Az özveggyé vált házastárs pedig a haszonélvezeti jogot örökli meg. - Ha egy háromgyerekes anyuka elhalálozik és a férje még él, abban az esetben a hétvégi ház négyfelé öröklődik. - illusztrálja példával az előadó. Ha nincs házastárs és leszármazott, a szülők jönnek, majd a testvérek, ha pedig végképp nincs rokon, akkor az állam örököl. 

• Ha van végrendelet vagy öröklési szerződés, az megváltoztatja a fenti menetet. Létezik közvégrendelet, amit közjegyző előtt kell hitelesíteni, illetve magánvégrendelet, amit otthon, kézzel is megírhat bárki, de csak úgy érvényes, ha minden oldala meg van számozva és a végrendelkező aláírása is szerepel rajta.
•  Fontos, hogy a géppel írott végrendeletre más vonatkozik, tanúknak is alá kell írniuk, enélkül könnyen megtámadható. Végrendelet esetén is érvényes a kötelesrész, tehát a gyerek és a házastárs mindenképp örököl valamilyen arányban kivéve, ha a kizárjuk az örökségből. A kizárást nem kell indokolni, akkor az örökös a neki járó része harmadát kapja meg. 

Ennek szélsőséges formája az örökös kitagadása, amiről csak a bíróság dönthet és a jogszabály részletesen felsorolja, mikor tagadható ki a gyerek vagy a házastárs az örökségből, többet között ha a végrendelkező ellen követ el valamit, az életére tör, vagy börtönbüntetést kap bűncselekmény miatt. Kitagadás esetén semmit nem kap a örökös, a köteles részt sem. Az örökségről le is mondhatunk, ez olyankor gyakori, ha nagyrészt adósságot hagynak ránk.