Fellobbantak a lángok - Vasi megemlékezések a nemzeti összetartozás napján - fotók

Szombathelyen az Ezredévi parkban tartottak gyertyafényes megemlékezést a Polgárok a Városért Egyesület, a Polgári Egyesület Szombathelyért, a Rákóczi Szövetség Szombathelyi Szervezete, valamint a Nemzeti Összetartozás Szombathelyi Emlékbizottsága közös rendezésében. Az ünnepség vezérszónoka Gubík László, a felvidéki Esterházy Akadémia alapító igazgatója volt. 

Celldömölkön is fellobbant az összetartozás lángja. Mikulyák László plébános kezdeményezésére csatlakozott az önkormányzat a kezdeményezéshez; idén – szimbolizálva az esztendőt – 20:24 perckor gyújtották meg a tüzet. Fehér László polgármester elmondta, a következő években hagyományt terveznek ebből csinálni. Emlékeztetett arra is, Celldömölk büszke a kárpátaljai Munkács, illetve Erdőszentgyörgy testvérvárosára. A kulturális műsorral összekötött megemlékezésen beszédet mondott Ágh Péter országgyűlési képviselő. – A kezdeményezés sikere önmagáért beszél. Hat kontinens 73 országának 2551 településéről 6137 tüzet vállaltak az önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek. Mindez pedig rámutat arra, hogy a magyar nemzet határtalan. Minden magyarnak megvan a maga feladata abban, hogy tegyen a nemzettársaiért. Az anyáknak és apáknak gyermekeik nevelésével, a munkavállalóknak az, hogy hozzájárulnak anyaország erejéhez, a tanároknak a közös tudás átadásával, és a sort hosszan lehetne folytatni. Mindenkinek van küldetése, amivel végső soron a nagy egészhez tesz hozzá valamit. Ez a nagy egész pedig az, hogy összetartozva magyarként megmaradjunk. Így tesz a magyarság egyik őrhelye, Celldömölk városa is – fogalmazott. Majd rámutatott arra is: – Fontos, hogy elköteleződésünkkel, személyes döntésünkkel növeljük az európai békepártiak súlyát és megerősítsük a háborúból kimaradó Magyarország döntését. Még egyszer nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint ami Trianonhoz vezetett. Még egyszer nem tehetnek részesévé olyan háborúnak, ami nem a mi háborúnk. – Nekünk ugyanis Magyarország az első, és a magyar jövőt nem hagyjuk senkiért sem feláldozni. Eszkalálódó háború helyett békét, a béke révén gazdasági megerősödést, a gazdasági megerősödés révén gyarapodást, a gyarapodás révén fejlődést kívánok nemzetünknek és Celldömölknek – hangsúlyozta Ágh Péter. 

Sárváron a nemzeti összetartozás napján a Hild parkban található Országzászlónál tartották a városi megemlékezést. A Himnusz dallamaira a Sárvári Hagyományőrző és Íjász Egyesület, valamint a Nádasdy Ferenc Bandérium képviselői vonták fel az országzászlót. Előbb Ódor Viktória szavalta el József Attila Egy bús magyar éneke című versét, majd Németh Ernő, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az összegyűltek megnézhették a Sárvári Néptánckör produkcióját, majd Kondora István polgármester, valamint dr. Máhr Tivadar és Szabó Zoltán alpolgármesterek, a Vas Vármegyei Önkormányzat nevében dr. Kondora Bálint alelnök helyezték el az emlékezés koszorúit. Az Összetartozásunk Tüze országos mozgalomhoz csatlakozva tartott trianoni megemlékezést a sárvári Nagycsaládos Egyesület. A kezdeményezésükre 20 órakor, a Nádasdy-vár hídján, mécsesekben lobbant fel az összetartozás lángja. 

Kőszegen az Országzászlónál emlékeztek, ahol Tatár József, a Szent Márton Lovagrend tagja mondott ünnepi beszédet. Felidézte 1920. június 4-ét, amikor 16 óra 32 perckor a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban aláírták azt a békediktátumot, amelyik darabokra szakította Magyarországot – „az országot, amely ősi történelme folytán és hatalmas kulturális értékei mentén jogosan és erősen állt Európa szívében”. A hatalmas csapás következtében közel 20 millióról 8 milliós kis országgá zsugorodtunk, amelynek 93 ezer négyzetkilométer a területe. Az elszakított magyar területek kollektív megbüntetése pedig több mint egy évszázada nyomasztóan hat, mondta. Tatár József kiemelte: az elcsatolt területeken túl Kőszeg volt az a város, amely a leginkább megszenvedte, ami történt, hiszen területének 75 százalékát elveszítette. A Kőszegi járás 71 községéből 54-et elcsatoltak, a maradék 17 pedig Szombathely felé gravitált gazdaságilag. – 1925-ben arról írtak az újságok, hogy temetjük Kőszeget, de Kőszeget nem kellett temetni, mert olyan polgárok éltek itt, akik tudták, hogy válság idején össze kell fogni. Kőszeg azután iskolavárossá vált, turistaközpontot alakítottak ki, és ami 1945-től történt a várossal, az megint a túlélésről szólt. Most megújul minden, a város szépül és sokra hivatott. Erősíteni kell egymást. A nemzeti összefogás azt jelenti: nemcsak a határon túli magyarság felé kötelező kinyújtani a kezünket, hanem egymás felé is, helyi szinten – hangoztatta. A jelen lévő fiataloknak azt üzente: az a fontos, hogy legyen bennük egészséges lokálpatriotizmus és hazaszeretet. Végszóként azt fogalmazta meg: a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük. A műsorban közreműködtek a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tagjai. A koszorúzás után a megemlékezők közösen elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt. 

Szentgotthárdon hagyományosan a Pannon Kapu Kulturális Egyesület és a Szentgotthárdi Civil Fórum szervezett ünnepélyes faültetést, este pedig máglyagyújtást. A Várkertben a civil szervezetek képviselői ültették el a tizenöt facsemetét, és szokásuk szerint idén is üzeneteket kötöztek fel ezekre, nemzetiszínű szalagokon. Este hétkor ünnepi szentmisén is megemlékeztek, majd nyolc órakor Huszár Gábor polgármester mondott megemlékező beszédet. Ezt követően a színjátszó kör és a Senior Örömtánc Csoport tartott műsort Szarka Tamás „Kézfogás” című dalára, 20:24 órakor pedig fellobbant az „Összetartozásunk tüze”.