Ernyősvirágzatú növény okozott sérülést egy Tömördön túrázó nőnek? - Szakembert kérdeztünk a témáról

Információnk szerint egy túrázó nő mérgező növénybe lépett az Országos Kéktúra Kőszeg-Tömörd szakaszán. Az eset július 19-én történt, az 1699-es határkő környékén, 30 méterre az erdészeti úttól. A bőrrel érintkezés után hamarosan jelentkeztek a tünetek: égési sérülésekhez hasonló súlyos bőrpír és piros, hólyagos kiütések. Az ernyősvirágzatú növények - közöttük a rettegett kaukázusi medvetalp - okoznak hasonló tüneteket.

Az ernyősvirágzatúak bőrkárosodást okozhatnak

A nő szerencsére orvossal túrázott, így az elsősegélyt még a helyszínen megkapta. Ezután a sürgősségi osztályra ment, ahonnan végül a bőrgyógyászatra irányították. Itt az orvosok azt mondták neki, valószínűleg kaukázusi medvetalp okozta a tüneteit. A nő bejelentette a rettegett gyomnövény vélhető jelenlétét a tömördi önkormányzatnál, az erdészetnél is, utóbbiak természetvédelmi őrt küldtek a területre, aki átfésülte a környéket és nem talált medvetalpat a területen, így egyelőre nem tisztázott, milyen növény okozhatta a tüneteit. 

Az érintett személlyel telefonon beszéltünk, ekkor hangsúlyozta: a kijelölt túraösvény remekül karban volt tartva, neki nem kellett volna letérnie arról, illetve nem viselt a túrázáshoz ajánlott hosszúnadrágot sem, úgy fogalmazott: ezekkel elkerülhető lett volna a bőrsérülés. Majd két héttel az eset után is szemmel jól láthatóak a tünetek a bőrén, melyek napfény hatására nagyon hamar felerősödnek – öt percet töltött a kertben zárt nadrágban és így is elkezdett jobban hólyagosodni a terület.

Megkérdeztük dr. Balogh Lajost, a Savaria Múzuem botanikusát is, aki így kommentálta az esetet: Sajnos a bőrelváltozást okozó növényről nem láttunk fényképet, így csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk, hogy mely faj okozhatta a bajt. Mint azt az Őrségi Nemzeti Park szakembere az eset óta történt terepbejárás során megállapította, a kaukázusi medvetalp nem fordul elő a kiránduló által jelzett helyszínen. Vas vármegyében tudomásom szerint csak Vép és Bozzai térségében, a Kozár–Borzó-patak mentén élnek állományai, amelyeket rendszeresen igyekeznek visszaszorítani. Ezért úgy gondolom, hogy a túrázó lábán a bőrgyulladást (fitofotodermatitiszt) valószínűleg a térségünk rétjein gyakori pasztinák (Pastinaca sativa) egyedei között gázolva ez a sárga virágú, szintén az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, fél-másfél méteres termetű növény érintése és a napsütés együttes hatása idézhette elő. A bőrizgató tulajdonság nemcsak e növénycsalád egyes tagjaira jellemző, de hasonló gondokat okozhat például a kerti ruta (Ruta graveolens), a szobai kankalin (Primula obconica), vagy a szömörcefajok (Rhus spp.) érintése is - fogalmazott a szakember.

A kaukázusi medvetalp a növényvilág egyik legveszélyesebb növényének számít, hiszen erősen mérgező, súlyos, akár maradandó "égési" sérüléseket okozhat. Az érintkezés következtében a bőrön képződő bomlástermékek hólyagokat húznak fel, amelyek 24-48 órán belül akár több centiméteres területet is lefedhetnek és akár több hónapon keresztül gyógyuló sebeket ejthetnek a bőrön. Leggyakrabban hulladéklerakókban, a települések belterületén, erdőállományok környezetében, de leginkább vízfolyások környékén található. A Semmelweis Egyetem oldalán írják: ez az egyetlen olyan lágyszárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták mellé állva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele.

Ahogy dr. Balogh Lajos is elmondta, ilyen tüneteket nem csak a kaukázusi medvetalp, hanem más ernyősvirágzatú fajok is okozhatnak – például a szakember által említett pasztinák is. Ezek napfény hatására bomló furanokumarinokat tartalmaznak, a növény szőreinek érintése vagy kifolyó nedve - főleg, ha napfény is éri - komoly bőrgyulladást okozhat. Az orvosok hangsúlyozták, hogy ilyen esetekben rendkívül fontos, hogy a bőrfelületet azonnal szappannal lemossák és hűtsék, majd a bőr és a nyálkahártya gyógyulásának elősegítésére alkalmazható krémmel kezeljék, és haladéktalanul orvoshoz forduljanak. Kezelés hiányában a később létrejövő bíborszínű vagy fekete hegek évekig megmaradhatnak. Ha kaukázusi medvetalp nedve a szemünkbe kerül, akár meg is vakulhatunk tőle!

A kaukázusi medvetalpról (Heracleum mantegazzianum) részletes ismereteket találhatunk dr. Balogh Lajos cikkében a Farmakognóziai Hírek 2014/33 számában. Az Őrségi Nemzeti Parknak is feltettük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy Vasban hol található a rettegett gyomnövény, válaszuk itt olvasható.