Szakmai egyeztetésre érkezett a szombathelyi Barnahus-szolgálathoz Fülöp Attila államtitkár

Az izlandi gyermekvédelmi modell, a Barnahus Lazáry Györgyné kezdeményezésére 2016-ban Szombathelyen hozta létre első intézményét a bántalmazott gyermekek védelmére. Fülöp Attila, mint mondta, a kezdetektől nyomon követte Barnahus-modell alapján kialakított Meghallgató és Terápiás Központ működését. A gyermekvédelem intézményrendszeréhez tartozó szolgálatokkal kapcsolatban a keddi szakmai egyeztetés után emlékeztetett: azért jöttek létre, hogy az elsősorban szexuális bántalmazást elszenvedett gyermekeket ne tegyék ki olyan eljárásnak, ami újra „bántja őket”, hanem a lehető leginkább gyermekbarát meghallgatásban legyen részük a nyomozati eljárásban. Szolgáltatásaik a nyomozó hatóságok számára elsősorban a bántalmazott gyermek kihallgatását és vizsgálatát hivatottak elősegíteni. A büntetőeljárási törvény 2021. január 1-jétől érvénybe lépő módosítása óta van arra lehetőség, hogy igazságügyi szakpszichológus vagy szaktanácsadó – tehát megfelelően képzett és érzékeny szakember – kérdezze ki a büntetőeljárásban az érintett gyermekeket, akiket addig a rendőrség munkatársai hallgattak ki. 

– Jó példa a szombathelyi, egy olyan mag, ami utána szárba szökkent. Ebből kiindulva ma öt helyen van az országban hasonló központ: Szombathelyen, Debrecenben, Gyulán és Budapesten kettő. Ezekben hasonló módon az igazságszolgáltatás munkáját segíti a gyermekvédelmi intézményrendszer – mondta az államtitkár.

Fülöp Attila nem titkolta, a keddi találkozón a jövő is szóba került, és hogy a szombathelyi szolgálat tud-e növekedni. 

– A gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás között hidat teremtő, elsősorban a gyermekek jogait, szükségleteit, a súlyosan bántalmazott, illetve leginkább a szexuálisan abuzált gyerekek és fiatalok sérülékenységét szem előtt tartó szolgáltatás, a Barnahus akkor működik jól, ha az igazságszolgáltatás igénybe veszi. Ez megtörténik, az intézmény sikeres: míg 2021-ben hetven, tavaly már közel 220 esetben történt meg itt a kihallgatás a nyomozati eljárásban. A jövőben szeretnénk ezt megerősíteni, erről a következő hónapokban születik döntés. Tervezzük egy munkacsoport létrehozását, ami összegzi az eddigi eredményeket és a jövő lehetőségeit – fogalmazott. 

Fülöp Attila aktualitásokról is beszélt: hangsúlyozta, hogy a gyermekeket és a gyermekvédelmet érintően a magyar jogrendszer valamennyi működési pontja a gyermekek érdekeit tartja szem előtt. S kiemelte: a gyermekvédelemben nemrég meghozott törvényi módosítások újabb biztonságot jelentenek. Kimondják, hogy abban a közegben, ahol a legkiszolgáltatottabb, leginkább traumatizált gyermekek vannak, kulcskérdés, hogy ki foglalkozik velük. Ennek megfelelően vizsgálják a gyermekvédelemben dolgozók pszichológiai alkalmasságát és életvitelét. Mindez szerinte a közeg megbecsültségét és megbecsülhetőségét is szolgálja. 

A keddi találkozón jelen volt dr. Csipkés Attila, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója; Pados Zsolt, a Vas Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója és Gyurasitsné Puska Hedvig igazságügyi pszichológus szakértő is.