Ostromévfordulós ünnepség: Jurisics Miklós nem csak Kőszeg példaképe - fotók, videó

A megemlékezés – stílszerűen – díszlövéssel kezdődött, majd a Himnusz közös eléneklésével folytatódott. – Sokan szóltak már e helyen az 1532- es oszmán, kőszegi ostromról, méltatván a dalmát származású és maroknyi védőseregének hősies helytállását – mondta dr. Lázár Balázs hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. – De mi is történt akkor? Nyolcszáz, maximum ezer várvédő és a várba menekült parasztok egy hónapig ellenálltak Európa első számú hadserege, a szultáni sereg ostromának. Jurisics ura, Ferdinánd is megdöbbent makacs ellenállásán. 1532 őszén Kőszeg nevét szárnyára vette a világhírnév.

– 1532 őszén Kőszeg nevét szárnyára vette a világhír – folytatta dr. Lázár Balázs. – Röpiratokban és jelentésekben Párizstól Konstantinápolyig megismerték a városka nevét. Kőszeg bátor védelme nem ment feledésbe ezután sem. Nagyon érdekes adalék, hogy 250 évvel az ostrom után XVI. Lajos francia király egy nála audencián tartózkodó magyar gróftól az esemény részletei után érdeklődött. Hogy ki volt ez a magyar gróf, az sajnos nem derült ki, de ettől még a történet igaz. A magyar gróf nem tudott mit mondani a kérdésre, mire a francia király így szólt: „Azt hiszem jobb volna, ha előbb saját hazáját ismerné meg és csak utána utazgatna ide-oda.” 

Visszatérve a csatára: Jurisics Miklós simán megtehette volna, hogy csendben magára hagyja Kőszeget és lakóit és csatlakozik a Bécs alatt gyülekező keresztény sereghez. Senki sem tett volna neki szemrehányást. Ő azonban mégis úgy döntött, hogy időt nyer az előbb említett keresztény seregnek, amelynek gyülekezése igen lassan haladt – és inkább bevette magát a kőszegi várba. Pedig nem lehettek illúziói sorsát illetően: „Akár el is vonulhattam volna innen, de nem akartam és inkább a halált választottam” – írta Ferdinándnak már az ostrom alatt. 

Nem volt ebben semmi túlzás. Jurisics tapasztalt katonaként cselekedett, hiszen – ahogy említettem is – időt nyert a Dunánál lassan gyülekező keresztény sereg számára. Jurisics felfegyverzett emberekből alkotott ütőképes sereget villámgyorsan. Végül Ibrahim pasával, az oszmán hadsereg második számú vezérével olyan ügyesen tárgyalt és adta át a várat, hogy oda török katona jóformán be sem tehette a lábát. Jurisics Miklós később hősiességért aztán rendkívül sok elismerést kapott. A beszédet követően – több egyesület mellett – dr. Lázár Balázs, valamint Básthy Béla közösen megkoszorúzták a végül 1543 Kőszegen elhunyt hősies várkapitány, Jurisics Miklós szobrát.