Mi vajon a jó kukoricatermesztés titka? - fajtabemutatót tartottak Bozzaiban - fotók

A látvány magáért beszél. Maximálisan elégedett vagyok a kukoricatáblával, szép csöveket emelt az állomány. Az elvetett 67 fajtából mindegyik jól teljesített - mondja Nagy Imre házigazda, akivel még a bemutató előtt teszünk egy kört az ültetvényen. Az elmúlt napok esőzéseinek szinte nyoma sincs, a hónapokig szomjazó talaj felszívta a sok vizet. Az erős széllel érkező vihar azonban nagy károkat okozott: kidőltek, megtörtek a szárak. A szakember hozzáteszi: ennek egy része az elszaporodott kukoricamoly számlájára írható, és a vadak kártétele sem elhanyagolható. Egy biztos: amint megegyezett a felvásárlóval, megkezdi a betakarítást.  

Az aszály okozta károkról már többször írtunk. Nagy Imre úgy látja, a változó klíma újra és újra kihívások elé állítják a mezőgazdasági szakembereket. Újra és újra bebizonyosodik, technológia - megfelelő talajművelés, tápanyagutánpótlás - nélkül nem lehet jó eredményt elérni.   

Tanulás és technológia 

A szerdai bemutatót is azért szervezték, hogy a környékbeli gazdák megnézhessék, adott környezetben melyik fajták teljesítenek igazán jól, melyikektől várható nagy terméshozam. Az érdeklődők több szakmai előadásokat hallhattak a különböző kukorica és szója fajtákról, szóba került a terménypiac, és volt gépbemutató is.  

Az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozza Kónya Zsolt, a nemesítéssel foglalkozó Saaten Union területi képviselő, aki immáron húsz esztendeje dolgozik együtt a Nagy gazdasággal. Érdeklődésünkre elmondja: gyakorta a megszokás uralja a talajművelést, vetést, pedig csak a folyamatos tanulással lehet előre menni a mezőgazdaságban. - A jövőt mutatjuk most meg - húzza alá. Megtudjuk: a lehető legtöbb helyen igyekeznek felhívni a gazdák figyelmét a vetésidő megválasztására, a talajt nem károsító műtrágya használatára, a talajművelés módjára. - Ahány hely, annyiféleképpen reagálnak a növények. Ahány hely, annyiféle talaj, annyiféle gyomflóra - magyarázza a szakember. Hogy a módszer működik, jó példaként a repce terméshozamát említi, amely a korábbi 1,5-2 tonnáról 4-5 tonnára nőtt hektáronként.  

Így állunk most

Az agrárium aktuális kérdéseit vette górcső alá előadásában dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vasi elnöke. Elhangzott: az unió tovább nehezítené az adminisztratív terheket, megszűntetné a területalapú támogatást, a pénzek jelentős részét pedig a zöldekre bíznák. 

Az elnök felidézte az idei évre jellemző hektikus csapadék eloszlást, és ismertette az ősz betakarítás eddigi eredményeit: a kukorica aratása most kezdődött, a szója és a napraforgó területének mintegy 19 százalékát már betakarították, előbbiből 2,5; utóbbiból 2,7 tonnás hozamok mutatkoznak átlagosan Vas vármegyében.